Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja

lom c. képe is. A társadalmi változással azonban nemcsak a gazdagparaszt rétegek, hanem az egyik elismert rendhez sem tartozó városi kézműves és plebejus rétegek, a későbbi proletariátus előfutárjai is megjelennek.

,i3 Ez a társadalmi erjedés a kor vallásos eszméiben és mozgalmaiban is kifejeződik. Egyre nagyobb tért hódítanak a különböző antifeudális eretnek-mozgalmak és tanításaik. A legforradalmibb, a feudalizmussal legélesebben szemben álló münsteri anabaptisták is feltűnnek már 1531-ben Flandriában, sőt 1532-ben Brüsszelben is — ahol később Bruegel tevékenykedett — vannak híveik, mint azt Halkin professzor megállapította. A brüszszeli hívek száma a münsteri összeomlás után tovább szaporodik, tekintve, hogy egyik csoportjuk ide menekült az üldöztetés elől, ahol korábban Marguerita Mussinghe és Pierre Doyscheet csoportjai működtek. 1533 után Brüsszelben tevékenykedik Jacques Van der Masse is, akit 1535—37-ben elfogtak és forradalmi tevékenysége miatt elégettek,

64 A brüsszeli anabaptisták e csoportjai minden bizonnyal az anabaptizmus chiliasta irányzatait képviselték. A már elmondottakon kívül erre lehet következtetni abból is, hogy a brüsszeliek közvetlen kapcsolatban álltak Matthiassal és Leydeni Jánossal, akik mindenfelé — így Németalföldön is — toborozták a híveket és arra akarták rávenni őket, hogy menjenek Münsterbe és kerítsék hatalmukba azt.

65 A münsteri terv legjelentősebb brüsszeli képviselője Cornelis Valconisse volt, aki személyesen ismerte Leydeni Jánost és kapcsolatban állott vele.

r,fi Leydeni János, a chiliasták — így Hans Hut és Melchior Hofman is — azt hirdették, hogy a világvége, az «új Jeruzsalem» ideje elérkezett. Hofmanntól eltérően, aki szerint Strasbourg lesz a pusztulás kiindulópontja, Leydeni János azt tanította, hogy a hitetlenek elpusztítása Münsterben következik be, ahogy azt Münzer tanította : a hívek aktív közreműködésével. A münsteri katasztrófa után a hívek végítéletben való közreműködéséről szóló münzeri-leydeni tanítás a fokozódó üldöztetések miatt háttérbe szorult és előtérbe kerülnek Hans Hut és Melchior Hofmann tanításai, melyek szerint a bűnösök kiirtása nem a hívek, hanem isten által vezényelt hatalom, illetve lények (angyalok) által megy végbe. Emellett elterjedtek a mennonita és az ahhoz hasonló tanítások, melyeknél a végítélet már spirituális misztikába oldódik fel.

67 A melchioritizmus és mennonitizmus közötti szakadék az idők során egyre mélyül. A két irányzat közötti ellentét éles vitákban nyilvánul meg. A mennonitizmus a melchioritákkal ellentétben a társadalmi megbékélés álláspontjára helyezkedik, gyökeresen szakít nemcsak a münzeri, hanem a melchiorita eszmékkel is, és a fennálló társadalmi rendet nem veszélyezteti. Ezt bizonyítja az is, hogy 1539-től 1506-ig Brüsszelben — a mennonitizmus virágzásának idejében — egyetlen anabaptista kivégzésről sem tudunk, mint ezt Braekman tanulmánya megállapítja.

08 A münsteri katasztrófát követő üldöztetések után, a konszolidáció idejében ismét előtérbe kerültek a chiliastikus tanok Brüsszelben, Svájcban, Északnyugat-Németországban és Hollandiában egyaránt. A svájci Testvérek az 1538-as berni vitán Melchior Hofmannál szemben igyekeztek cáfolni a chiliastikát, erőteljes propagandát fejtettek ki, hogy az újra erőre kapó chiliastikus eszmék elterjedését megakadályozzák.

69, 03 Aune r, M. : i. m. 57. 64 Braekma n, P. : i. m. J49. 05 Uo. 149—152. 66 Uo. 67 Menn. Encvk. IV. 705-70S. 08 Braekman, P. : i. m. 152 —153. 69 Menn. Encyk. II. 779 — 785. 11 Bulletin 22. 161