Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
A világvég-várás a münzeri tanokban kimondottan forradalmi mozzanat, ahol a tömegek meghatározott szerephez jutnak : ők hajtják végre ezt a változást. 38 A világvég-várás radikális jellege a münzeri tanokhoz képest más anabaptista irányzatoknál veszít erejéből. Legközelebb állnak Münzer felfogásához az u. n. chiliasta anabaptisták, Melchior Hofmann követői, akik szerint Krisztus országának eljövetele közeli és konkrét, azonban ennek megteremtése már a hívek aktív részvétele nélkül is megtörténhet. Ez a fordulat radikális úton és eszközökkel, az arra érdemtelenek fegyveres kiirtása útján jön létre, mely pusztítás — mint láttuk — a törökök, 39 illetve Isten angyalainak feladata. A biblicistáknál és pantheistáknál is megtalálható az Isten országa eljöveteléről szóló tanítás, azonban itt elveszti közeli, konkrét és radikális jellegét : elvonttá válik, létrejöttének módja, mikéntje és ideje meghatározatlan. Ezt találjuk Menno Simons-nál, 40 David Joris-nál 41 és más biblicista és pantheista vallásbölcselőknél. 42 Münzer bukása után a világvég-várás, Isten országa eljövetelének mozzanata — a biblicista és pantheista irányzatoknál — inkább a táborita tanokhoz hasonul vissza, de még azok radikalizmusát sem éri el. Itt már nem hallunk a hitetlenek kiirtásáról, megbüntetéséről, Isten csupán megkülönbözteti, elválasztja a hívőket a hitetlenektől. 43 A mondottak alapján nyilvánvaló, hogy Bruegelnél nem beszélhetünk valamiféle általános és egységes mozgalomra utaló anabaptista jellegről. Ezért szükséges megvizsgálni, hogy az anabaptizmus melyik irányzatának eszméi tükröződnek alkotásain. Budapesti festménye mint ismeretes, Keresztelő Jánost ábrázolja, amint az összesereglett népnek prédikál a közeledő világvégről, a bűnök bocsánatáról. «E János teveszőrruhát és a dereka körül bőrövet viselt vala, Es prédikála mondván : Utánam jő, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíját megoldjam. En vízzel keresztellek titeket, de ő a Szent Lélekkel keresztel majd titeket.» Az ábrázolás ennek a bibliai leírásnak pontosan megfelel. A Keresztelő ruhája és derekán a bőröv világosan felismerhető. Ugyancsak e leírásra utal a Keresztelő mögött megjelenő kékruhás Krisztus szerepeltetése is. 44 E biblia-hű komponálás is kétségessé teszi tehát, hogy Bruegel egyszerűen csak egy vándorprédikátort és egy szabadtérben tartott prédikációt ábrázolt volna. Már Auner is bebizonyította, hogy Bruegel Keresztelője nem a Németalföldön ebben az időben gyakran fellépő vándorprédikátorok egyike, hanem az a hús-vér Keresztelő János, aki az evangélium szövegeiből lép elénk, prédikálván a közeledő világvégről, a bűnök bocsánatáról. E Keresztelőt nem a vándorprédikátorokat gyakran látó és hallgató Bruegel asszociatív képzelete szülte —, mint ezt egyesek hiszik még ma is — hanem a biblia szöve38 S zmiri n, M. M. : i. m. 560. 39 A hitetlenek végleges kiirtása Hut szerint egyértelműen a törökök feladata. — Menn. Encyk. II. 846 — 850. — Seni V.: Az anabaptizmus. Budapest, 1907. 105. 10 Menn. Encyk. III. 577 — 584. — Koch s, E. : Die Anfänge der ostfr. Reformation. Jahrb. der Ges. für bild. Kunst und Vaterl. Altertümer zu Emden XIX. 109 — 273. és XX. 1 — 125. — Menn. Encyk. IV. 704. « Menn. Encyk. II. 17-19. — Uo. IV. 704. — Uo. 705 — 708. 42 Ezt vallja Anneken Jans pantheista (P e k e 1 h a r i n g, K. R. : Bijdr d. Gesch. der Herv. in Zeeland. Archief Ueeuwseh Gen. VI. 1866. 95.) és ez található a Christelijcke Proeve című könyvecskében (1570) is. — M e i h u i z e n, H. W. : Galenus Abrahamsz. Haarlem. 1954. 8—12. — Menn. Encyk. IV. 705 — 708. — Hasonló az álláspontjuk a felvidéki Ószombaton és Nagyiévárdon lakó morva anabaptistáknak is. — O. Széchényi Könyvtár Kézirattár, Oct. Germ. 281. p. 46. 43 Menn. Encyk. IV. 705—708. 44 Aune r, M. : i. m. 114.
