Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)
KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja
Auner Bruegel anabaptizmusáról szólva nem tesz különbséget az anabaptizmus egyes irányzatai között, noha kétségtelen, hogy már a XVI. század 60-as, 70-es éveiben e mozgalomnak számos, egymással ellentétes irányzata létezett, Braekman a brüsszeli anabaptistákról szóló, egyik 1958-ban megjelent cikkében a mennonita Quarterly Review alapján az anabaptizmus ötféle, egymástól gyakran lényegesen különböző irányzatait említi meg : chiliasták, 21 biblicisták, 25 pantheisták, 26 misztikusok, 27 és antitrinitárius-anabaptisták. 28 Ezek mindegyikében megvan a felnőttkeresztség. Eltéréseket elsősorban a nagy világfordulat eljövetelének kérdésében találunk az egyes irányzatoknál. 29 Ezek az irányzatok, vallásos színezetek más-más társadalmi törekvések kifejezői, hordozói. Ez a vallásos színezet «i gazán általános jelentőségű forradalmak esetében . . . még a kereszténység területén is a burzsoázia felszabadító harcainak első fokaira korlátozódik, a XIII. századtól a XVII. századig.» 30 24 Braekman: A propos des Anabaptistes bruxellois. Cahiers Bruxellois III fase. II. Avril-Juin 1958. — A chihasta irányzat egyik megalapítója Melchior Hofmann volt, L. L e e n d e r t z, W. I. : Melchior Hofmann. Haarlem, 1883. — The Mennonite Encyklopaedia II. 778 — 785. (továbbiakban : Menn. Encyk.) — Az anabaptisták közé sorolják a melchioritákon kívül a münsteriánusokat és a zwickaui prófétákat. A münsteriánusok — Jan Mattyhs és leydeni hívei — 1534-ben foglalták el Münstert, s ott a világon elsőnek valósították meg a kommunizmust. Uralmuk nem sokáig tartott, Münster püspöke a klérussal és a nemességgel szövetkezve a következő évben visszafoglalta a várost és szörnyű mészárlás vetett véget a forradalmi megmozdulásnak. Lásd : Blanke, F. : Das Reich der Wiedertäufer in Münster. 1534/35. Archiv v. Reformationsgeschichte H. 37. 1940. — M e u s e 1, A.: Thomas Münzer und seine Zeit. Berlin, 1962. 135 — 180. 25 A biblicista vagy pacifista anabaptistákhoz sorolják a svájci Testvéreket (akiknek mozgalma Conrad Grebelhez [1498 —1526] vezethető vissza), a holland mennonitákat és a Morvaországba, Felvidékre és hazánkba sodródó hutterita-anabaptistákat. — A vonatkozó utalásokat B 1 a n k e, F. : La préhistoire de l'anabaptisme à Zürich 1523 — 1525. Melanges Meyhoffer. Lausanne, 1952. — Horse h, J. : The Hutterian Brethren 1528 —1931. Goshen, 1931. — A hutteritákra vonatkozóan : Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Ab. História Ecclesiastiea 12. (Mikró) — Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Oct. Germ. 281. p. 9. 110—122. — A hut teriták kereszt el kedésére lásd. ÖL. Acta Jesuit ica, Irreg. fasc. 1. fol. 1 — 2, n» 230. — Grebelre és a svájci Testvérek mozgalmához : Menn. Encyk. II. 566-575. 26 A pantheista anabaptisták David Joris és az anversi loisták mozgalmaiból nőttek ki. David Jorist egyideig a püspökkel egyenrangúnak ismerték el, később magát a «bün és a törvény alól felszabadult»-nak (« libéré de péché et de la loi » )jclentette ki. A «Csodak Konyvében» engedelmességet tanácsol a világi hatalom irányában. — H a 1 k i n, L. E. : La Réforme en Belgique sous Charles Quint. Bruxelles, 1957. 79. — B a i n t o n, R. H. : David Joris Wiedertäufer u. Kämpfer für Toleranz im 16. Jahrh. Archiv f. Reformationsgeschichte. Ergäuzungsbd. VI. Leipzig, 1937. — A loisták Anvers-ben alakultak 1525 — 26-ban. Nevüket alapítójukról Aloi Prtu'stinck-től nyerték, aki a XVI. század pantheizmusának egyik legérdekesebb képviselője. 1544-ben meggyőződéséért kivégezték. Lásd : \ 1 a 1 k i n, L. E. : i. m. 89 — 90. 27 A misztikus anabaptisták csoportjába Hans Denk, Ludwig Hetzer ós az anversi Henri Nielaes által alapított közösség híveit soroljuk. Menn. Encyk. II. 32 — 35. — Halkin, L. E. : i. m. 91. 28 Lelio és Fausto Sozzini tanítványai. Alapvető tanaik II. kiadásban 1605-ben kerültek összefoglalásra a Rakow-i kátéban. Ok tekinthetők az unitáriusok őseinek ós a keresztény racionalizmus elődeinek. E m e r y, L. : Histoire du Christianisme. 6. kiadás. Bruxelles, 1954. 144. Michel Servet mozgalmára vonatkozólag lásd : II a 1 k i n, L. E. : i. m. 90. 28 Az anabaptizmus egyes irányzatai számos helyen és kérdésben különböznek egymástól. Ezek mindegyikére e tanulmány keretében nem térhetünk ki, ezért csak az alapvető hasonlóságokra és különbségekre hívjuk fel a figyelmet. 30 Engels, Fr. : L. Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása. Budapest, 1949. 27.
