Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

KATONA IMRE: Bruegel: Keresztelő János prédikációja

BRUEGEL KERESZTELŐ JÁNOS PRÉDIKÁCIÓJA Id, Pieter Bruegel Keresztelő János prédikációja című festménye a Batthyányak csákánydoroszlói (nagycsákányi) kastélyából került a magán- és közgyűjtemények államosításakor 1919-ben Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba (27—34. kép).

1 A képnek számos korabeli és XVII. századi másolata ismeretes,

2 melyeknek az eredetivel való összevetéséből kitűnik, hogy Bruegel e képének eredeti méretei eltértek a maitól.

3 A másolatok készítői a munka során kisebb-nagyobb változtatásokat eszközöltek önkényesen és tudatosan, koruk megváltozott társadalmi és politikai viszonyainak megfelelően.

4 Egyebek mellett ebből is arra következtethetünk, hogy a kép témája, kompozíciója, ábrázolása politikai, társadalmi szempontból sem lehetett semleges. Ezt az állítást támogatja van Mandernek az a közlése is, mely szerint Bruegel meghagyta, hogy halála után semmisítsék meg hagyatékát, nehogy amiatt, özvegyének bántódása legyen. Ezek, de a későbbiek méginkább, világosan mutatják, hogy Bruegelt életének ebben a késői szakaszában —, amikor a Keresztelő János prédikációját festette (1560) — minden bizonnyal élénken foglalkoztatták kora politikai, társadalmi eszméi, problémái. A Keresztelő János prédikációjának gondolata Brüsszelben érett Bruegelben kompozícióvá. Ezért a kép vizsgálatánál mindazon körülmény figyelembevétele fontos, mely Bruegel brüsszeli átköltözésével és ottani tartózkodásával kapcsolatos. Sajnos, Antwerpenből Brüsszelbe költözésének okai a rendelkezésünkre álló irodalomból nem bontakoznak ki világosan és egyértelműen. Hogy az átköltözés csupán felesége családjának kérésére, vagy más kényszerítő körülmények hatására történt-e, — amint ezt egyes kutatók feltételezik — megnyugtató módon még nem tisztázódott.

5 Annyi bizonyos, hogy Bruegel Brüsszelben még szorosabbra fűzi kapcsolatait egyes humanista körökkel, csoportokkal, és erőteljesen belekerül Brüsszel társadalmi 1 Pi gier A.: A Régi Képtár Katalógusa. Budapest, 1954. 85 — 86. 1919-ben a magán- és közgyűjtemények államosításának hírére a Batthyányak a képet elrejtették az egyik szemétdombba, Itt bukkant rá Kentzler Hugó és innen vitte fel Budapestre. (Kunvárv Bella orvosnő szíves közlése.) 2 Pi g 1 e r A. : i. m. — Blätter für Gemälde-Kunde. 1906. 1949. 3 Ez különösen kitűnik, ha a mannheimi Galéria másolatával összevetjük, mely 1598-as évszámával a korai másolatok közé tartozik. — Katalog der Älteren Pinakothek. München, 1922. 24. old., 1885. sz. 4 A másolatok egy részéről hiányzik a kép közepén levő cigánnyal jósoltató spanyol úr. — Wien, Liechtenstein Galéria. — Kornfeld 1925-ös vezetője A 1063. sz. alatt tartja nyilván. Mérete 94x175 cm. Jelzete P. Brueghel (!) 1620. 212. Míg Wolfmann — Woermann szerint a kép az ifjabb Brueghelre vezethető vissza, Suida az apának tulajdonítja. — Hiányzik a spanyol űr a jelenleg Nürnbergben levő másolaton is (ltsz. 5540/703), nemkülönben a drezdai Galéria (no 819/a) másolatán is. 5 M a n d e r, C. van Schilderboock-jából vett részletek alapján. — Gross« mann, F. : The Paintings of Bruegel. London, é. n. 7 — 8.