Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)
WESSETZKY VILMOS: Egy Amon papnő szívskarabeusa
hazugságot ellenem ! 21 Te vagy a lélek (ka) testemben, Hnum, aki alkotja tagjaimat ». 22 Az utolsó mondatban a szívnek, mint életcentrumnak, de egyben, mint önálló lénynek a szerepét emeli ki a szöveg, és a teremtő, alkotó istennel, Hnummal azonosítja. Az erre vonatkozó szokásos szövegben általában a következő kitétel szerepel : « Te Hnum vagy, aki élteti (swd3) tagjaimat. » A mi szövegünkben a swd3 szó helyett egy részben elmosódott jel szerepel, amely a falat építő ember hieroglif jegyének felel meg. A skarabeus-szövegen szokatlan írásmód szerint tehát « alkotni » értelemben szerepel kd, ami nagyszerűen illik a teremtő Hnum istenre utaló szövegrészhez. 23 Végül egj oly körülményt kell vizsgálat alá vennünk, amelyet már nem a meglevő fénykép, hanem a megejtett anyagvizsgálat tesz lehetővé. Mint említettük, a szívskarabeus anyaga kalcedon, mégpedig egészen világos, fehéres színezetű. A tárgyalt skarabeus az egyiptomi vallásnak egy eddig kevéssé kutatott részéhez szolgáltathat ezáltal anyagot. Ez az amulettek — jelen esetben a skarabeusok — esetében alkalmazott anyag és ezzel összefüggően a színek tudatos használata. 24 A színszimbolika alkalmazása értelmében az amulettek megfelelő színben válnak teljes értékűvé. A szívskarabeus esetében mindenesetre döntő tényező az a szöveg, amelyet a Naville-féle Halottak Könyve kiadásában találunk. A szívre vonatkozó fejezeteknél ugyanis az egyik papirusz 25 (Naville kiadásában Ba-val jelölt) a fejezetek címeiben megjelöli azt az anyagot, amiből a szív-, illetve skarabeus-amuletteknek készülniök kell. Eszerint : nefrit (zöld) a 30 B fejezetre ; lapiszlazuli (kék) a 26. fejezetre ; földpát (kékesfehér) a 27. fejezetre, és végül még egy ismeretlen nevű kőzet a 29 B fejezetre. Zöld és kék tehát valójában a skarabeusok és szívamulettek színe. Hogy alkalmazkodik ehhez az elvhez a világos kalcedon-szívskarabeus ? Anélkül, hogy kiemelnők egyes istennők, Nehbet, vagy Hathor « Fehér » melléknevét, vagy a kultikus tisztaságot jelképező (papi) ruhát, egyetlen szöveghelyre utalunk, amely egymagában magyarázni tudja a kétségtelenül drága anyagnak minősíthető kalcedon alkalmazását. Polotsky vizsgálatai szerint 26 a XI. dinasztia felirataiban szerepel már a címek és díszítő jelzők közt a « nyíltszívű, világos belsővel bíró » (a szó kétséget kizáróan a belső testrészekre vonatkozik). 27 21 Lásd a 19. jegyzetben foglalt megjegyzést a mondat helyzetére vonatkozólag. A szövegekben különben általában kmd « gondol » fordul elő az itt szereplő dd « mond » helyett. 22 A szívskarabeusok szövegében, ill. a Halottak Könyvében általánosan használt eivdß kifejezés értelme tulajdonképpen « egészségben tartani », « egészségessé tenni ». Hnum istennel kapcsolatban ez oly értelemben vonatkozik az isten működésére, hogy egészséget biztosít az újszülöttnek az egyiptomi felfogás szerint (vö. W. B. IV. 79.). Ezzel szemben a mi szöveghelyünk felfogása és érdekes írásmódja kifejezetten Hnum teremtő képességére utal. 23 kd « alkot » jelentésére és írásmódjára 1. W. B. V. 72. 24 A színszimbolikának az egyiptomi vallásban játszott szerepére az egyetlen jelentős összefoglalás : K e e s, H. : Farbensymbolik in ägyptischen religiösen Texten. Nachrichten von der Akademie der Wissenschaften in Göttingen. Phil.-Hist. Kl. 1943. N° 11, 413 sk. 25 Naville, E. : Das aegyptische Todtenbuch der XVIII. bis XX. Dynastie. Berlin, 1886. 128. A szóban forgó anyagnevek fordítására 1. W. B. II. 268, III. 334, II. 339, IV. 208. 26 P o l o t s k y, J. : Zu den Inschriften der 11. Dynastie. Untersuchungen zur Geschichte und Altertumskunde Ägyptens. 11. 1929. 33. 27 jmj-h.t kifejezetten a test belső részeit jelenti (W. B. III. 356.). A tisztaságnak, fehérségnek a szívre is vonatkoztatható átvitt értelmezése ellen egyetlen érv szerepelhetett volna : a már a középbirodalomban előforduló n cc jb kifejezést és nevet eddig tévesen értelmezett « tarka », « sokszínű* fordítása alapján (vö. W. B. II. 208) Ranke (Personennamen I. 182) «Buntherzig» jelzővel fordította. W. Westendorf újabb kutatásai [Mitteil. d. D. Archeol. Inst. Abt. Kairo, 15 (1957) 297] mutatták ki, hogy n ce jelentése nem elszíneződésnek, hanem állapotnak felel meg. A névként is használt, kedvező értelmű kifejezés jelentése tehát nem « sokszínű*, hanem « kiegyensúlyozott szívű ».
