Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)

GARAS KLÁRA: Giovanni Antonio Pellegrini párizsi mennyezetképe

jötte után megsemmisült a párizsi Banque Royale nagy mennyezetképe, Pellegrini egyik főműve. A drezdai Zwinger két termének egykor sokat dicsőített fal- és menynyezetképeire ma már csupán Pellegrini egy rajza emlékeztet, a Drezda melletti Ubigau díszítéséről csak a források tanúskodnak.

4 A bécsi (szalezianus és ún. «Schwarzspanier» templom) és a háborúban elpusztult mannheimi (rezidencia) mennyezetképek mindmáig nincsenek rendszeresen közzétéve vagy feldolgozva. Pellegrini fennmaradt művei legtöbbször eredeti helyükről eltávolítva, az együttesből kiszakítva, mint egyedi darabok kerülnek vizsgálat tárgyává s így rendeltetésük, ikonográfiái összefüggésük, szerepük sokszor ismeretlen marad. A XVIII. század első negyedéig a velencei dekoratőr festők — köztük Pellegrini is — legtöbbször falba illesztett és tartalmilag összetartozó vászonkép sorozatokkal díszítették a termeket s az együttes betetőzése, a jelképes, allegorikus mennyezetkép is az esetek nagy részében olajfestmény s csak ritkábban freskó volt.

5 Jóllehet az újabb irodalomban gyakran tévesen freskóként szerepel, olajfestmény volt az a hatalmas méretű mennyezetkép is, amellyel Pellegrini a párizsi Banque Royale galériáját díszítette.

6 Amikor ehelyütt megkíséreljük Pellegrini pályafutásának néhány fontosabb mozzanatát tisztázni s megpróbáljuk feleleveníteni egyik legjelentősebb elpusztult alkotását, hangsúlyoznunk kell, hogy a XVIII. század első felének művészi fejlődését csak akkor tudjuk helyesen értékelni és áttekinteni, ha a ma már nem létező, csupán a forrásokban szereplő freskók, dekorációk tömegét is számításba vesszük. Az elpusztult művekkel kapcsolatos kutatás, a dokumentációs-, rajz- és vázlatanyag ilyen irányú vizsgálata sokszor nélkülözhetetlen eredményekhez, az összefüggések pontosabb feltárásához, a történeti összkép hézagmentesebb bemutatásához vezethet.

7 Pellegrini nagy párizsi mennyezetképének ismerete, a korszak egyik sorsdöntő politikai és gazdasági vállalkozásával kapcsolatban keletkezett bankallegória rekonstrukciós vizsgálata mind a XVIII. századi művészi kapcsolatok, az egyes áramlatok megerősödése, mind pedig az ikonográfiái és tartalmi kérdések tisztázása szemnontiából tanulságos és sokatísrérő. A mennyezetkép keletkezésének körülményeiről keveset tudunk. Apósának, Andrea Carrierának 1719 áprilisában bekövetkezett halála hírére az akkoriban Lord Cadogan vidéki házában dolgozó Pellegrini Angliából hazatér Velencébe. Útközben (novemberben) Párizsban meglátogatja Law bankárt, akit még korábbról, Velencéből ismer — s megegyezik vele a bank tanácstermének díszítésére. A skót származású John Law, az első nagyszabású kapitalista spekuláció legendás hírű 4 Az egykorú forrásokban (H a g e d o r n, Ch. L. : Lettres à un amateur de la peinture. Dresde, 1755. 8, 33 ; Heinecken, C. H.: Nachrichten von Künstlern und Kunstsachen. Leipzig. 1768. 92. stb.) idézett drezdai és ubigaui mennyezetképeket a Thieme — Becker lexikon különben alapos Pellegrini tanulmánya sem említi. Thieme — Becker: Allgemeines Lexikon . . . XXVI. Leipzig, 1932. 360. C. Steinwe g-től. 5 L. pl. Sebastiano Ricci sorozatát a bellunói Palazzo Bertoldiban és a firenzei Palazzo Marucelliben, Tiepoloét a velencei Palazzo Sandiban stb. Pellegrini kimboltoni, narfordi, mannheimi stb. dekorációi, a bensbergi sorozatok mind vászonképek, olajfestmények voltak. A sorozatok legtöbbször valamely közös eszmei tartalom példázatai voltak, mint pl. a görög—római történeti jelenetekkel megelevenített nagylelkűség ábrázolások, hősiesség-példák stb. 6

Pallucchini, R. : Venise et l'Europe continentale au 18. siècle. Venezia e l'Europa. Venezia, 1955. 107 ; Donzelli, C. : I pittori veneti del settecento. Firenze, 1957. 183. Ezzel szemben a szemtanú Caylus báró : «car la galerie étoit peinte à l'huile » (L é p i c i é, B. : Vies des premiers peintres du roi. Paris, 1752. II. 22.) 7 Nem érdektelen itt megemlíteni, hogy csupán a XVIII. század első negyedéből mintegy 150 ma már nemlétező világi mennyezetképről, kastélydekorációról van tudomásunk.