Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 21. (Budapest 1962)

BALOGH JOLÁN: Német fametszet a XV. századból

NÉMET FAMETSZET A XV. SZÁZADBÓL A Szépművészeti Múzeum rendkívül értékes korai fametszetei közé tartozik egy búcsúlevél

1 xylographikus német szöveggel és a Keresztrefeszítés ábrázolásával (32. kép). Ezzel a fametszettel ismételten foglalkoztak a magyar kutatók.

2 Meiler Simon állapította meg róla, hogy igen közel áll hozzá a müncheni Graphische Sammlung teljesen azonos szövegű fametszetes búcsúlevele (35. kép),

3 jóllehet a Keresztrefeszítés-metszet mellékalakjai eltérőek. A müncheni fametszetről W. L. Schreiber

4 írt nagy kiadványaiban és ismételten rámutatott arra, hogy a szöveg dialektusa TJlmra utal, a fametszet színezése azonban esetleg még délibb vidékre. Ezen az alapon 1891-ben mint 1480 körüli 'ulmi munkát közölte, később azonban mint sváb fametszetet vette fel nagy katalógusába (1926). Schreiber megállapításai nyomán Melier a budapesti fametszetet is mint 1480 köriili ulmi munkát ismertette 1914-ben. Ezek a megállapítások kétségtelenül helyesek mind a metszet korára, mind pedig keletkezési helyére nézve. Mindazonáltal néhány részletkérdés tisztázásával a metszet eredetét, művészi leszármazását még világosabbá lehet tenni. A múlt században (1866) a hírneves Weigel-gyűjteményben volt egy fametszetes búcsúlevél

5 nyomtatott latin szöveggel (29. kép), melyet először a gyűjtő ismer1 Méretei: 378x270 mm. (az egész lap); 300x135 mm (a Keresztrefeszítés). — Színezése : Krisztus teste halványbarna, haja sötétbarna, rajta zöld töviskoszorú. Sebeiből piros vércseppek hullanak. Keresztje halványbarna, térbeliségét az oldallapjának, illetve a keresztgerenda alsó lapjának sötétbarna sávja jelzi. A latrok keresztje halvány sárgásbarna, hajuk sötétbarna, Mária ruhája halványpiros, köpenye fakó világosbarna, fejkendője színezetlen. János haja szőke, ruhája színezetlen, köpenye kármínpiros, könyvének táblája zöld. A talaj világoszöld, az előtérben keskeny, világosbarna széllel, a háttér fakó halványsárga ; a lap keret-szegélye halvány vörösesbarna. — Vízjegye nincsen. — Provenienciája : Magyar Tudományos Akadémia örök letété. Ltsz. 1914—14. (Szépművészeti Múzeum. Irattár. 119/1914 sz. akta.) 2 Meiler S. : XV. századi fametszetek a Szépművészeti Múzeumban. Művészet XIII, 1914. 447. (1480 körül Ulmban készülhetett. A müncheni metszetgyűjteményben hasonló szövegű búcsúlevél eltérő Keresztrefeszítés-metszettel.) ; H é j j a s J. : A Szépművészeti Múzeum XV. századi német fametszetei. Szépművészet IV, 1943. 173. (Megismétli Meiler Simon megállapításait. A budapesti példány művészileg jelentősebb, mint a müncheni.) 3 Mérete : 353x252 mm. Feketeszínű sváb nyomat. Színezése : kármin, sárga, cinóber, szürkésbarna, a levegő halványbarna. Vízjegy : ökörfej. 4 Schreiber, W. L. : Manuel de l'amateur de la gravure sur bois et sur métal au XV

e siècle. I. Berlin, 1891. 279—280. old., 964. sz. (Ulm, 1480 körül) ; Schreiber, W. L. : Holzschnitte aus dem letzten Drittel des fünfzehnten Jahrhunderts in der Kgl. Graphischen Sammlung zu München. 1/1 — 2. Strassburg, 1912. 20. old., 129. sz. — Einblattdrucke des fünfzehnten Jahrhunderts. Hgg. von PaulHeitz. 31 — 32. kötet ; S c h r e ib e r, W. L. : Handbuch der Holz- und Metallschnitte des XV. Jahrhunderts. II. Leipzig, 1926. 87. old., 964. sz. (sváb munka 1480 körül). 5 Mérete: 282x221 mm. Színezése: sárga, kármin, barna, kék, zöld, cinóber. Vízjegy : hatszirmú virág. (A Weigel-gyűjtemény katalógusának az adatai.) A Weigel9 Bulletin 21. 129