Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

MÓRÉ MIKLÓS: Bacchiacca « Keresztelő Szt. János prédikációja » című képének restaurálása

részeket dolgozta át saját szellemében (26. kép). Különösen az ég szenvedett ily módon lényeges elváltozást. Másutt eredeti részek nemcsak átfestés alá kerültek, hanem tömítő massza alá is. Az utóbbi egyébként nem mindenütt volt egyöntetű anyagból. Túlnyomóan vöröses színű — bólusz, ólomfehér, enyv, lenolajfirnisz összetételű — csontkemény anyag került elő, néhol 1—2 cm vastagságban, de fehér, zöld és fekete színű tömésekkel is találkoztunk. Ez a tény több régebbi beavatkozásra engedett következtetni. Az említett bizottság, megfontolva a körülményeket és figyelembe véve lehetőségeinket, úgy döntött, hogy a korábbi merevítő szerkezetet megtartjuk, az alapozóés festékréteg megerősítését a lehető leggondosabban végezzük. Ez meg is történt colletta alkalmazásával.

2 A több hónapig tartó, aprólékos munkát igénylő művelet elkészültével a festmény megfigyelés alá került. A kép további sorsa 1958-ban kerülhetett ismét napirendre. Az előzetes konzerválás! munka eredményében változás nem történt, így megkezdődhetett a tisztítás és az átfestések eltávolítása. Szerves oldóanyagok alkalmazásával

3 a megsárgult firniszréteg eltávolítása nem okozott különösebb nehézséget, az előtűnő eredeti színek pedig megragadó részletszépségeket tártak a néző elé. A tisztítás előtt nem voltak eléggé érzékelhetők az eredeti és az átfestett részek színkülönbségei ; most ezek rendkívül bántó mértékben jelentkeztek. A fokozatos, jórészt mechanikus úton történő feltárás egyik meglepetést a másik után hozta. Csak a legnagyobb óvatossággal és türelemmel lehetett megfelelő eredményt elérni, mivel a tömőmassza és az átfestés anyaga szilárdabb volt az eredeti festékrétegnél. A meglehetősen hosszú ideig tartó feltárás után a mű színhatásában ismét lélegzővé vált, bár akkori állapotában elég siralmas képet nyújtott. Szinte új értelmezést kívánt az előkerült fragmentumok alapján. Kivételt képezett néhány részlet ; ezek színben és formában jól illeszkednek az egészbe, így kivételesen meghagyhatóknak bizonyultak. A 27. képen lent és balszélen a fehér kontúrok az előző kiegészítésből meghagyott részleteket jelzik. A korábbi restaurálások során történt tisztítás több helyen kopást eredményezett, ez különösen szembetűnő az emberi alakok testszínein. A csontkemény tömőanyagok eltávolítása után a mélyedések új tömítése csak úgy volt megvalósítható, hogy az alsó rétegekben faliszt és műgyanta keverékét alkalmaztuk, az eredeti alapozóréteg alsó szintjénél valamivel alacsonyabb felszínnel. Ez egy esetleges későbbi átvitel megkönnyítése céljából történt. A továbbiakban már a szokásos enyveskréta alapozás következhetett, sima felülettel. Amint a 27. kép is mutatja, a letisztított és új tömítésekkel ellátott kép kiegészítése nem könnyű problémát jelentett. Eddigi múzeumi gyakorlatunk során, hasonló esetben, a hiányzó részletek helyén csupán egy semleges színt alkalmaztunk. A jelen esetben azonban, mikor a kompozíció lényeges részletei megmaradtak, a hiányzó részletek rekonstruálásához pedig hasznos analógiák álltak rendelkezésre,

4 próbát lehetett tenni a római Központi Restaurátor Intézetben gyakorolt kiegészítési eljárással, az ún. « rigatura »-val.

5 A kisebb hiányoknak ilyen módon történő 2 Colletta, olasz recept szerint. 3 Alkohol, aceton, terpentinolaj. 4 A) Krisztus megkeresztelése; Berlin, Kaiser-Friedrich-Museum. B) József története, két festmény ; London, National Gallery. C) Szt, Acasius és társai felveszik a keresztségét ; Firenze, TJfíizi. D) Mózes vizet fakaszt a pusztában ; Velence, magántulajdon. E) Mária gyermekével, Szt. Erzsébettel és Ker. Szt. Jánossal ; Firenze, magántulajdon. 5 Rigatura : függőleges vonalrendszer, aquarell-technikával.