Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

PANOFSKY, ERWIN: Az Argo építése mint platonista allegória. Egy 1500 körüli mantegneszk rajz ikonográfiája

egykorú analógia támasztaná alá, Aristoteles Nikomachosi Etikájának bécsi kéziratában található iniciálé, Piramo Reginaldo da Monopoli müve (16. kép).

2 Itt a földi dolgok világának az égi ideákkal történő szembeállítása egészen világos. Minden állatot, vagy emberi lényt a földön a két szféra ontologikus kapcsolatát jelképező sugár köt össze az égbolt egy megfelelő apró figurájával, amely materiális párdarabjának formában megfelel, csak épp jóval kisebb és profilnézetben, arannyal festve jelenik meg.

3 Ilyenformán párhuzamot vonhatunk Argos hajóépítő munkája és a platóni «isteni Demiurgosz» tevékenysége között. Ezt az analógiát nemcsak az erősíti, hogy az építész függőónnal dolgozik, azzal az eszközzel, amely a dolgokat szabályosakká teszi, és hogy körzője van, amely a Mérték, Szépség és Igazság régi jelképe (úgyhogy Istent magát, aki « omnia in mensura et numero et pondère» rendezett el, gyakran ábrázolják, amint körző segítségével formálja a világmindenséget), hanem az is, hogy két arccal jelenik meg, amint az «idealis» hajó is két szempárral rendelkezik. Az egyik arc a munkája felé fordul, a másik az ég irányába, — nem közvetlenül az ideális hajó felé, hanem sejtetve, hogy az építő szellemi szemlélet révén érzékeli azt. A két arc a hajóépítő Argos személyét bizonyos értelemben a Prudentia, vagy az Előrelátás névvel meghatározható elvont fogalommá változtatja. (Ne feledjük, hogy a Prudentia a Providentia összevonása.) Prudentia leggyakrabban három fejjel, illetve arccal jelenik meg, jelképezvén, hogy a bölcs cselekedet egyaránt igényli a múltra való visszaemlékezést, a jelen helyes elrendezését és a jövő felidézését (mint ahogy egy 1525 körüli brüsszeli gobelinen olvasható : «praeterita recolo, praesentia ordino, futura praevideo»). Bizonyos esetekben azonban egy előre és egy hátratekintő fejet is elegendőnek találtak ábrázolására. A firenzei Campanile Prudenza reliefje,

4 Raffaello Prudenzája a Stanza della Segnaturában, egy Rosso köréhez tartozó metszet a párizsi Bibliothèque Nationale-ban,

5 Benignus Campis egy gyönyörű rajza,

6 és Rubens diadalkocsi modellje az antwerpeni Múzeumban példázzák ezt. Cesare Ripa Iconologiájában körülményesen leírja Prudenza és Previdenza megszemélyesítéseit, amelyeknek két feje van, amelyek «dimostrano che per prevedere le cose da venire, giova assai la cognitione delle cose passate»; Previdenza alakja leírása szerint ugyancsak körzőt tart, mivel ahhoz, hogy a jövőt tervezzük, szükséges «misurare le qualità, gli ordini, le dispositioni, i tempi & tutti gli aecidenti del discorso di serio giuditio, & di discrete pensiero.» Mindennek ellene lehetne vetni, hogy mindaz, ami egy bölcsen vagy előrelátóan cselekvő ember szellemében végbemegy, aki tevékenységét a múltban tanultak alapján irányítja, lényegesen eltér az építő gondolkodástól, aki művét az eleve meglevő idea alapján tervezi. Az igazi platonista számára azonban nincs különbség a megismerés és gondolkodás között. Pláton tanítása szerint az ember képes arra, hogy bármilyen eszmék birtokába jusson pusztán «felidézés» (anamnesis) által, amely többé-kevésbé bölcsességétől függően lehetővé teszi számára, hogy azokra saját korábbi létéből visszaemlékezzék.

7 Platonista szempontból tehát minden ismeret csupán visszaidézés. A hajóépítő, — avagy bármely más dolog készítője, illetve elgondolója — valójában inkább 2 Cod. Vind. graec. 4, fol. 1. 'Hermann, H. J. : Mmiaturhanclschriften aus der Bibliothek des Herzogs Andrea Matteo III. Acquaviva. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses. XIX. 1898. 147 sk, de különösen 165. sk. és VI. tábla. "Venturi, A. : Storia dell'Arte Italiana IV. Milano, 1906. 550. 5 Gazette des Beaux-Arts, Série 6, LH, 1958. 175. old., 57. kép. 6 Lásd: uo. Série 6, LUI, 1959. 267. old., 2. kép. 7 A locus classicus megtalálható Phaidon : 72E —77A. Lásd még : Phaidros, 249E — 250C.