Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

ESZLÁRY ÉVA: A Régi Szoborgyűjtemény egyik trecento töredékéről

Miután megfigyelhettük a Santa Maria del Fiore clomborművének részletekre is kiterjedő hatását a budapesti töredéken, felvetődik a kérdés, hogy amennyiben domborművűnk valóban « Angyali üdvözlet »-et ábrázol, magát az Annuntiatio kompozícióját miért nem vette át mesterünk. De vajon valóban az « Angyali üdvözlet » jelenete szerepel domborművűnkön? Amennyiben az szerepelne, xígy a nőalak nem fordítana hátat az angyalnak. Ennek a témának domborművűnk kompozíciójához hasonló elrendezésére nem is találunk korabeli analógiát. Inkább valamely más bibliai jelenetet kell domborművűnk tárgyának tartanunk. Természetesen akkor, amikor domborművűnk tárgyát keressük, annak csonkasága miatt csupán feltevésekre szorítkozhatunk. Mégis meglehetősen nagy valószínűséggel rekonstruálhatjuk a teljes domborművet a fennmaradt töredék alapján is. A kompozíció körülbelül a közepe táján vált ketté. A törési vonal mentén, az oltár feletti sík felületen emelkedő rész kezdete tapintható ki.

7 Ez a kis emelkedés kétségkívül azt bizonyítja, hogy az oltár felett valamilyen alak vagy tárgy volt látható. Feltételezésünk szerint a kisméretű alak a gyermek Jézus lehetett, akit az oltár túlsó, már hiányzó részén álló agg Simeon tartott. Simeon mögött még egy vagy két alak állhatott. A megmaradt rész nőalakja Mária lehet, háta mögött pedig az angyal zárja le a jelenet egyik szélét. A középpontba helyezett oltár, melynél a gyermeket tartó Simeon szemközt áll Máriával, egyik alapvető kompozíciós típusa a Bemutatás

8 ábrázolásának. Giottónak és műhelyének alkotásai sorából három példa is említhető erre az elrendezésre,

9 megtalálható ez pl. a korszak másik jelentős mesterénél, Pietro Cavallininél is,

10 azonkívül a firenzei Battistero kupolamozaikján.

11 Ez utóbbi áll a legközelebb töredékünkhöz, mivel Mária itt is az oltártól balra kapott helyet. Valószínűleg az angyalnak az Annuntiatio ábrázolásokon számtalanszor látható felemelt jobbja alapján tartották « Angyali üdvözlet »-nek domborművűnket. Az angyal felemelt jobbja azonban itt csupán a kompozíció középpontja felé való utalás. Ilyen, a cselekmény centruma felé utaló angyalalakok szerepelnek a római Santa Maria Maggiore diadalívének ókeresztény mozaikján is, mely a « Bemutatás » gazdag fantáziával megalkotott jelenetét ábrázolja.

12 Későbbi analógiát ugyan nem ismerünk arra vonatkozóan, hogy a « Bemutatás » kompozícióban a cselekmény felé utaló, álló angyalalak szerepelne,

13 mégis feltételezzük, hogy domborművűnk ezt a jelenetet ábrázolja. Részben a meglevő töredék elrendezése enged erre következtetni, részben pedig az a körülmény, hogy a « Bemutatás » Santa Maria Maggiorebeli ábrázolásán is szerepelnek Mária mögött hasonló angyalalakok. 7 Németh Kálmán, a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt szíves erre figyelmemet felhívni. 8 Lukács 2. 21-38. 9 Klassiker der Kunst. XXIX. Giotto. Berlin und Leipzig, é. n. 28, 167, 207. tábla. Giotto «Bemutatas» típusáról 1. Marie, R. van: Recherches sur l'iconographie de Giotto et de Duccio. Etudes sur l'art de tous les pays et de tous les époques 2. Strasbourg, 1920. 11 — 13. 10 V e n t u r i, A. : Storia dell'arte italiana. V. La pittura del trecento e le sue origini. Milano, 1907. 119. kép. 11 V e n t u r i, A.: i. m. 183. kép. 12 K ü n s t 1 e, K. : Ikonographie der christlichen Kunst. I. Freiburg i. Br., 1928. 365. old., 167. kép ; W i 1 p e r t, J. : Die römischen Mosaiken und Malereien der kirchlichen Bauten vom IV

—XIII. Jahrhundert. Freiburg i. Br., 1916. 57 — 60. tábla. 13 R é a u, L. : Iconographie de l'art chrétien. II. Iconographie de la Bible IL Paris, 1957. 261 — 266 ; Erff a, H. M. von cikke a Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte III. kötetében. Stuttgart, 1954. 1057 — 1076; Schorr, D. C. : The Iconographie Development of the Presentation in the Temule. The Art Bulletin. 1946. 20.