Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 20. (Budapest 1962)

FREL, JIŘI: Egy Athéna-fej és egyéb meghatározások

2. Egy másik fej, amelyet Hekler Antonia hajviseletében ábrázolt római nő portréjának tartott,

22 valójában korahellénisztikus, nem-portrészerű szobor feje (7— 8. kép). A szobor több másolata

23 közül a fej csak egynél maradt fenn.

24 Ez már első pillantásra a budapesti márvány megfelelőjének tűnik. Az azonosság annyira nyilvánvaló, hogy minden további megjegyzést fölöslegessé tesz. Valamennyi többi másolat fej nélküli. A Louvre-beli példányt, amely gyakorlatilag publikálatlan,

25 J. Charbonneaux szivessége folytán reprodukálhatjuk (9. kép). A szobor egyébként újra elfoglalta régi helyét a versailles-i kastélyban, ahol régebben a Nagy Galériát díszítette. Hagyományos elnevezése Urania volt ; ez valóban megfelel Girarclon restaurálásának, aki többek között egy hatásos csillag-koszorúval is feldíszítette. A szobor a régi királyi gyűjteménybe tartozott, feltehető tehát, hogy Itáliából származik. A budapesti töredék eredete ismeretlen ; a közepes szemcséjű márvány görög. A két szobor közvetlen összehasonlítása volna azonban kívánatos annak az igazolására, hogy valóban egymáshoz tartoznak. 3. Egy Egyiptomból származó kis fej

2(î VI. Ptolemaios portréja (10—11. kép). Az azonosság kétségtelen. Megtalálható rajta az a jellegzetes mozdulat, amely az alexandriai múzeum portréját jellemzi,

27 és a kis méretnek megfelelő elnagyoltság ellenére felismerhetők a késői Lagida dégénérait vonásai. A fej parosi márványból készült. A homlok fölött két mély árkolás tojásdad formát alkot, s mindkettőhöz egy-egy kevésbé mély bevágás is járul. Mindez kétségtelenül antik eredetű. A magyarázat egyszerű : a fej szobrásza tojástag-díszítésű architektonikus lapot használt fel újra. Ennek az egyébként nem ritka eljárásnak az oka a márvány ritkasága Egyiptomban.

28 Ennek az architektonikus díszítésnek a nyomai nem hatottak zavarólag, mert a koponya stukkóval volt fedve, ebből volt az uralkodó hajdísze mintázva. Ez a hajdísz kétségtelenül Nagy Sándoréval volt azonos, akit a fej mozdulata is utánoz. 4. A 14. számú torzó vizsgálatánál

29 a szobrot Stephanos Ifjú-jával vetettem össze, anélkül azonban, hogy az ebből adódó következtetést kimondtam volna : a budapesti torzó ennek a másolata. Itt kell felhívni a figyelmet Stephanos Ifjúszobra fejének egy közöletlen másolatára Sir John Beazley oxfordi gyűjteményében. JIRI FREL (Prága) 22 H ekle r. 167. sz. ; a buszt egy része (amely semmiképpen nem tartozik a fejhez) antik. 23 Lipp old, G. : i. m. 335. old., 1. jegvzet. 24 Vatikán, Galleria délie statue 262. 25 MA 444 ; többször utaltak rá ( A m e 1 u n g, W. : Die Skulpturen des Vatikanischen Museums II. Berlin, 1908. 443 ; K e i 1, J. : ÖJh 27, 1932. Beibl. 46 s köv. ; L i pp o 1 d, G. : i. m. 335. old., 1. jegyzet) ; a régebbi bibliográfia áttekintése M i c h o n, E.-nál (Mon. Piot XXI. 1913. 28. és Mém de la Soc. des Antiquaires de France, 74, 134). 26 H ekler, 58. sz. «Jünglingsköpfchen». 27

Laurenzi, L. : Ritratti greci. Firenze, 1941. 127. old., 89. sz. XXXV. és XXXVIII. tábla ; a reprodukció Hekler katalógusában igen alkalmas az összehasonlításra. 28 Pl. a Fayum-i Augustus portré (Koppenhága, Glyptothèque Ny Carlsberg 610) egy dór oszlop dobjából van faragva, mint ahogy azt W. H. Gros s megállapította (Zur Augustusstatue von Prima Porta. Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen I. 1959. 161. old., 8. sz., 8b kép). 20 A Szépművészeti Múzeum Közleményei 16, 1960. 42 sk., 25. kép. 6a* 85