Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 19. (Budapest 1961)
FENYŐ IVÁN: Néhány XVI. századi olasz rajzról
Michelangelo hatása, mint már alkalmunk volt látni, Pontormo fiatalkori munkáin is megmutatkozott. A harmincas évektől kezdve azonban különösen elmélyültek kapcsolatai Michelangelóval s ebből az időből két esetről is tudomásunk van, amikor Michelangelo a maga kartonját festményben való kivitelezésre Pontormo rendelkezésére bocsátotta. A San Lorenzo freskóihoz készült vázlatok már Michelangelo «Utolso ítél été»-nek mélységes hatásáról tanúskodnak. Pontormo késői freskóinak rekonstrukciójával, Michelangelóhoz való viszonyával Tolnay Károly foglalkozott elmélyedő tanulmányban. 8 «Michelangelonal a testek kemények, mint a kő és ugyanakkor rugalmasak mint az acél», írja Tolnay «de Pontormónál a testek anyaga sima, passzív és a felület lágy». Ez a szembeállítás pregnánsan jellemzi a San Lorenzo számára készül vázlatokat, illetve e rajzok viszonyát Michelangelóhoz, de sehogyan sem illik a budapesti lap erőteljes vonalakkal rajzolt kavargó harcosaira. Véleményünk szerint azért nem, mert rajzunk nem lehet egyidős a San Lorenzo vázlatokkal, hanem azoknál jóval korábbi, és keletkezésekor az «Utolso Itélet» még nem volt a Sistina falán. A rajzot a Pitti Képtár 1529—1530 körül festett «Negyven szent vértanúsága» képével tudjuk összefüggésbe hozni. A festmény redukált részletváltozata az Uffiziben van, amelyet Vasari szerint Carlo Neroni számára készített a művész. 9 Ezen a változaton Pontormo még sokkal drámaibb, az öldöklés, a testek zuhanása sokkal több hangsúlyt kap, mint a Pitti festményén. A kép jobb oldalán az előtérben látható gyilkos és a földön fekvő áldozat csoportja egyenes továbbfejlesztése lehet a budapesti lap versóján ábrázolt azonos témának. Különösen jól látható ez a motívum a festményhez készült hamburgi rajzon. 10 De a budapesti lap kompozíciója és témája szerint a szoros stíluskapcsolat ellenére sem tartozhat a gomolygó embertömegből épített «Diluvio»-kompozíciós elgondolásához, ahol szinte megszűnt a «fent» és «lent» fogalma, ós a végzetes veszély minden irányból tör az emberre. Pontormo budapesti rajzán az öldöklés ebben a pillanatban zúdul le az előtérben látható két férfira, akik térdre rogynak, miközben fejük előrezuhan. A felettük látható izgatottan húzott és lázasan elnagyolt vonalak értelme nem rekonstruálható teljes bizonyossággal. Világosan kivehető azonban, hogy egy erőteljes kar a jobboldalt előre zuhanó férfi hátába döfi tőrét. A háttérben pedig mintha vágtató ló patái egy női alakot gázolnának le. Hasonló motívumok vannak az említett két firenzei Pontormo festményen és a hamburgi rajzon is. 11 Aligha tévedünk, ha Pontormo szóban forgó budapesti rajzát a firenzei «Vértanúság» festmények korai megfogalmazásának, egy első «pensiero»-jának érezzük. E festmények előképét Clapp — Michelangelo hatások mellett — Lionardo «Anghiari csatájában* látja. A budapesti lap ábrázolásával kapcsolatban is felötlik Lionardo neve. Minden vázlatossága ellenérc is a rajz közeláll Pontormo részletesen kidolgozott, híres és gyakran reprodukált «Szent Jeromos » rajzához az Uffiziben. A hozzá tartozó festményt alig tíz év előtt találták meg a hannoveri « Niedersächsische 8 T o 1 n a y , Ch. de : Les fresques de Pontormo dans le choeur de San Lorenzo a Florence. Essai do reconstitution. La Critica d'Arte XXXIII, 1950. 38 — 52. 9 C 1 a p p , F. M. : i. m. 107. kép. 10 Berenson, B. : The Drawings of the Florentine Painters. III. Chicago, 1938. 963. kép. 11 Érdekes megemlíteni, hogy Rubensnek az Albertinában van egy mesteri rajza a müncheni «Kis Utolsó Itélethez» egy zuhanó elkárhozott ábrázolásával. L. Glück, G. — Haberditzl, M. : Die Handzeichnungen von Peter Paul Rubens. Berlin, 1928. 90. kép. A mozdulat annyira hasonlít a budapesti rajz baloldali alakjának motívumára (s magán a müncheni festményen ez a rokonság talán még frappánsabb), hogy nehéz ezt a hasonlóságot a véletlennek tulajdonítani.
