Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

KOVÁCS ÉVA: Oskar Kokoschka egy ifjúkori főműve Magyarországon

OSKAR KOKOSCHKA EGY IFJÚKORI FŐMŰVE MAGYARORSZÁGON Oskar Kokoschka művészete kibontakozásának döntő évében, 1911-ben készült az a budapesti magángyűjteményben levő festmény, melyet ez alkalommal először mutatunk be. A művész ebben az évben tért vissza Berlinből Bécsbe ; ekkor készült művei csülogó felületükkel külön stílusfázist jelentenek munkásságában. Ez már a nagy művek korszaka. Modelljeinek pszichológiai indítékait érzékenyen megörökítő arcképek sora mellett nagy kompozíciók születnek ; közöttük az Angyali üdvözlet és Mária látogatása a korszak főművei, melyekhez méltán sorolhatjuk Veronikáját is (65. kép).

1 Veronika fájdalomtól kiszikkadt, különös szépségű arca sápadt-fehéren, szürkés reflexekkel világít a vásznon. Kővódermedt arca mögött keményen rajzolódik ki a koponya. Hosszúujjú, lilás-merev kezében öntudatlan anyás mozdulattal tartja kendőjét. A kendő lecsüngő sarkán vastag fekete vonásokkal, vörösen csorgó vérerekkel, mint egy naivan festett középkori feszület feje, a Krisztus-arc, kékkarikás szemével a szenvedés brutális emblémája. Itt vadul járt az ecset, vastag foltokat hagyva maga után. Veronika alakján a vörösek uralkodnak : fejkendőjén barnába játszva, ruháján pedig feketébe ágyazott lilásan. Alakja immaginárius térben lebeg ; körülötte kék, sárga és fekete színek gomolyagában csillogó fehér reflexek hálójából szőtt sátor. Kokoschka gazdag, kifejező festőiségű művében általános érvényű módon kristályosodtak ki „mólypszichológiai" megfigyelései. Veronika néma arca, beszédes keze az érzelmi reflexiók széles skáláját fejezi ki. Veronika egyszersmind Mária is, a Kálvária gyermekét vesztett Madonnája. A téma megfogalmazását látszólag semmi sem köti a hagyományhoz. Ennek az útnak az elején azonban az isenheimi oltár mesterének művei állanak ; a későközépkori német művészet olyan revelációjának vagyunk itt tanúi, melyhez hasonlót csak Picasso új értelmű klasszicizmusában csodálhatunk. A Szépművészeti Múzeum „Mánia" című 1912-ben keletkezett, valószínűleg 1 OlajjVászon ; 119 X 80 cm. — Jelezve lent jobbra : OK. — A képet említik az oeuvre-katalógusok : Hoffmann, E.: Kokoschka—Life and Work. London, 1942. 44. sz. — W i n g 1 e r, H. M.: Oskar Kokoschka — Das Werk des Malers. Salzburg, 1951. 54. sz. — Wingler utal arra, hogy Westheim, P. első monográfiájában (Oskar Kokoschka. Potsdam—Berlin, é. n. 1918.) tévesen szerepel egy Házmesterlány című festmény mint Nemes Marcell tulajdona, amely valószínűleg a Veronikával azonos. E feltételezés helytálló, mert tudomásunk szerint nem volt Kokoschka-kép Nemes Marcell jelentékeny gyűjteményében. — A Veronika első tulajdonosa Dr. Reichel volt Bécsben ; valószínűleg tőle került Schmidt Frigyeshez, kitől 1934-ben az Ernst-Múzeum aukcióján vásárolta jelenlegi tulajdonosa, Szilárd Vilmos, kinek szívességéből közölhetem.—Az Ernst Múzeum Aukciói L. (1934) Kat. 118. sz.— Az életrajzi adatokat Wingler, H. M.: id. m. alapján ismertetem.