Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)

RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez. II.

- valószínű, hogy a szobor valamivel később, 1370—1390 táján készült. Szó esett a kőszobrászattal rokon tömbszerű kompozíciójáról s felületének, redőinek élesmetszésű formáiról.

5 E helyes, korábbi megfigyeléseken ma sem akad korrigálni való, ez alkalommal csupán a törzs kemény, határozott karaktere ós a fej lágyabb, oldottabb formája között mutatkozó stiláris ellentétre szeretnénk a figyelmet felhívni (43—44. kép). Úgy véljük, szükségtelen hosszabban bizonyítani, hogy a törzs és a fej nem egyazon mester alkotása. Az arckifejezés romantikxrs borongós fájdalmára, az arcfelület lágyabb és mozgalmasabb domborulataira, végül a szakáll és haj festői göndörségére, barokkos csigáira, a törzs és a fej egymástól alapvetően különböző karakterére figyelve bízvást állítható, hogy a test és az arc nemcsak más-más mester vésőjének nyomait viseli magán, hanem két különböző korszak alkotása is. A fej részletformái semmi kétséget sem hagyhatnak afelől, hogy az arcvonások a barokk szülöttei. Nehezen megoldható kérdés, vajon a fej egészében a barokk idején készült-e s így utólag illesztették e a törzshöz, avagy csak barokkkori átfaragása során nyerte-e mai formáját. A homlok közepén húzódó vízszintes és az arc kétoldalán aláfutó függőleges vékony vájat későbbi pótlás tényét látszik igazolni. Ismeretes a XIV. század első harmadában faragott altöttingi Madonnának a máriazelli Máriához hasonló nagy népszerűsége. A müncheni Bayerisches Nationalmuseum az altöttingi szobor XVI. század közepe és XVIII. század között készült másolatainak több példányát őrzi.

6 Vladimir Wagner 1936-ban a pozsonyi (Bratislava) városi múzeum egy ismeretlen eredetű Mária szobrát (60 cm) tette közzé. Helyesen ismerte fel a figurának az altöttingi Madonnáéval azonos kompozícióját, de tévesen sorozta a szobrot a XIV. század emlékei közé.

7 Mária eklektikus vonásaira, fanyar, koravén arckifejezésére, finomkodó kéztartására, különös módon díszített súlyos koronadobjára figyelve s a müncheni kópiákkal vetve őt össze, megokoltnak látszik, hogy helyét ne a XIV. század emlékei között, hanem a barokk-kori gótizáló másolatok együttesében jelöljük meg. A pozsonyi (Bratislava) Mária a maga egyszerűbb módján is a barokk plasztikának a XIV. századi szobrászati stílus iránt mutatott megértő hajlandóságáról tanúskodik. Végül még két példa. A túrócszentmártoni (Martin) múzeum egy Szt, Jánost és egy Máriát ábrázoló kisebb méretű szobrot őriz. Reprodukciójuk eddig nem jelent meg. Méltatójuk, Güntherová, az előbbit XIV. századinak mondta s az első krigi oltárkával vélte rokonnak, az utóbbit a XV. századra helyezte.

8 Tévedése helyesbítést kíván. A két szobor naivabb, népiesebb vonásai, az összetett kézzel imádkozó Máriának a középkorban szokatlan kompozíciója előző figuráinkhoz hasonlóan nem a XIV. vagy XV. század stílusáról, hanem a későbbi, gótizáló szobrászat modoráról vallanak. 5 S chürer, O. — Wieso, E.: Kunst in der Zips. (Erster Bericht. . .) Zeitschrift des Deutschen Vereins für Kunstwissenschaft III, 1936. 224 ; Schür er, O. — Wiese, E.: Deutsche Kunst in der Zips. Brünn —Wien—Leipzig, 1938. 58, 180. old., 173 — 174. kép ; W i es e, E.: Die Plastik der Zipser Deutschen. Pantheon XXI, 1938. 52 — 53.; Kunst in der Slowakei, (szerk. Sourek, K.) Prag, 1939. 57. old., 346, 348. kép ; Bachmann, H.: Gotische Plastik in den Sudetenländern vor Peter Parier. Brünn

— München

—Wien, 1943. 113.; Gerevich L.: A felvidéki szobrászat stílusfejlődése. (Kny. Szépművészet). Budapest, 1943, 4 — 5. old. 8. kép. 6 Halm, Ph. M. — Lili, G.: Die Bildwerke des Bayerischen Nationalmuseums I. Augsburg, 1924. 74 — 76. old., 306 — 314. kép. 7 W a g n e r, V.: Vrcholne gotická drevená plastika na Slovensku. (Knv. Sbornik Matice Slovenskej). T. Sv. Martin, 1936. 18. old., 8. kép; Wagner, V.: Vyvin vytvarného umenia na Slovensku. Bratislava, 1948. 26. 8 Ltsz. H. 1299 és H. 1308. Güntherová — M a y e r o v á, A.; Pamiatky pozdnej gotiky v Turci. Sbornik Muzeálnej Slovenskej Spolocnosti XXXI. 1937. 81.