Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 18. (Budapest 1961)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Görög—egyiptomi Apis bika az i. e. VI. századból
szerint, teljes hitelt adtak az egyiptomi papság ama híreszteléseinek, amelyek a szent bikának Kambysés által történt megöléséről szóltak. 25 A Hérodotost követő időben, különösen az i. e. IV. sz.-ban, majd a hellenisztikus korszakban, egyre sűrűbbek lesznek az Apis bikával kapcsolatos görög emlékek és adatok, amelyek nemcsak a kultusz ismeretéről, hanem az isten görög tiszteletéről is tanúskodnak. Ezek azonban a tárgyalt szobrocskánál már jóval későbbiek, ezért ezen a helyen való felsorolásuk nem szükséges. 20 Érdemes azonban megemlíteni azokat az Apis bronzszobrocskákat, amelyek, bár későbbiek a budapesti példánynál, mégis az annál megfigyelt jelenség körébe tartoznak. G. Roeder, az egyiptomi kisbronzplasztikáról írt második nagy művében 27 több olyan, többnyire a klasszikus kort követő időben keletkezett Apis szobrot sorol fel, amelyeket görögök, görög stílusban, de a szent bika ismertető jegyeit és egyiptomi alapszkémáját megőrizve készítettek. Fontos megjegyezni, hogy ezek a szobrocskák csaknem kivétel nélkül Egyiptomból származnak, az ismert lelőhelyúek pedig, mint például egy antwerpeni példány, 28 Memphisben kerültek elő. Az a szokás tehát, hogy a Memphisben élő, vagy ott megforduló görögök számára görög mesterek Apis kisbronzokat készítettek, hogy azokat vásárlóik a memphisi szentélyben felajánlhassák, a görög Apis-tisztelet megerősödésétől kezdve egészen annak kihunyásáig megvolt. A császárkori egyiptomi terrakották között is szép számban fordulnak elő Apis bikát ábrázoló darabok, 29 amelyek ugyancsak az egyiptomi szkéma tiszteletbentartásával, de már görög műhelyben készültek, a kisbronzokhoz hasonló célra. A bemutatott szobrocska ebben az összefüggésben tehát nem áll egyedül, az a körülmény azonban, hogy az i. e. VI. sz.-ban, valószínűleg annak második harmadában készült, rendkívüli értéket kölcsönöz neki. A budapesti szobrocska az eddig ismert legkorábbi graecizáló Apis ábrázolás Egyiptomból, s egyben az i. e. VI. sz.-i görög Apis kultusz kevés emlékszem bizonyítékának egyike. Művészettörténeti szempontból darabunk azért különösen érdekes, mert az idegenben dolgozó görög művészeknek egy sajátos, és csak kevéssé ismert alkotó módját szemlélteti. Az Egyiptomban élő görög mestereknek elég sok alkotását ismerjük, már az i. e. VI. sz.-ból is. 30 Ezek azonban túlnyomó részben az ottani görög lakosság számára, tisztán görög stílusban készültek. A budapesti szobrocska egyike azoknak az emlékeknek, amelyek igazolják, hogy a görög mesterek képesek voltak az idegen művészeti környezet módszerével és ábrázolásmódja szerint dolgozni, de ekkor sem tagadták meg saját művészeti felfogásukat és hagyományaikat. Legalább kisebb részletekben olyan vonásokat vittek az alkotásba, amelyek a görög művészetnek, kezdetben még gyakran naiv, de mindenesetre a valóság egészen más és közvetlenebb megragadására irányuló törekvéséről tesznek tanúságot. CASTIGLIONE LÁSZLÓ 25 Kienitz, Fr. K.: Politische Geschichte (1953) 57 kk. 26 Lásd erről most készülő Sarapis monográfiámat. 27 Ägyptische Bronzefiguren (1956) § 421. 28 Roeder, G.: id. m. § 421 b. 29 Weber, W.: Die ägyptisch —griechischen Terrakotten (1914) 415 sz.; V o g t, J. : Die griechisch-ägyptische Sammlung E. v. Sieglin. Terrakotten 75 ; Kaufmann, C. M.: Graeco-ägyptische Kloroplastik 2. kiad. 81. 30 Edgar, C. C: Greek Sculpture (1903) 1 kk.; Picard, Ch.: ASA XXVI (1926) 113 kk.; B r o m m e r, F.: AA 1952, 48 kk.
