Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
CZOBOR ÁGNES: Egy kompozíció változatai Martin Johann Schmidt művészetében
Huszonkét év múlva, 1772-ben, dolgozza fel Kremser-Schmidt újra a témát a melki plébániatemplom egyik mellékoltára számára (77. kép). 4 A melki Nepomuki Szt. János oltár a vele egyidőben, ugyancsak a melki plébániatemplom számára készült oltárok 5 nyugtalanul vibráló cikázása mellett szinte klasszikusan nyugodtnak hat. A kompozíció harmonikus kiegyensúlyozottsága azzal magyarázható, hogy a mester e témánál tudatosan visszatér a korai, gobelsburgi oltár kompozicionális felépítéséhez, illetve azt, kisebb változtatásokkal, megismétli. Bár itt a szent nem imádkozik, hanem elragadtatásában hátrahanyatlik a Madonna-kép előtt, a melki Nepomuki Szt. János oltár tulajdonképpen nem más, mint a gobelsburgi oltárnak az érett rokokó szellemében való átdolgozása, A két kép összevetése kitűnően érzékelteti, hogy milyen bravúros művésszé vált a mester az eltelt huszonkét év alatt. A gobelsburgi oltár zsúfolt, levegőtlen kompozíciójával szemben a melki oltáron levegős térben mozognak a megkisebbedett, megkarcsúsodott, idegesebbé és átszeUemültebbé lett alakok. A mester a térnek a képsíkra merőlegesen repülő kis puttóval, az oltárnak diagonális, oldallapjával a perspektívát hangsúlyozó beállításával stb. igen erős mélységet tud adni. Mindezeknél azonban sokkal nagyobb fejlődést mutat a melki oltár előadásmódja, Ragyogóan könnyed rokokó festőisége mellett súlyosnak, nehézkesnek, valósággal ügyetlennek hat a gobelsburgi első megfogalmazás, s ez különösen a kis puttók összehasonlításánál tűnik szembe. A Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, a budapesti műkereskedelemben név nélkül felbukkant „bozzetto", a melki Nepomuki Szt. János oltárnak elég rossz állapotban fennmaradt olaj vázlata (78. kép). Az 1955-ös oeuvre-katalógus nem említi a melki Nepomuki Szt. János oltárnak más ismert vázlatát. Az egészen kisméretű 8 és nem egyöntetű kvalitású vázlat helyenkénti gyöngeségeit rossz állapotával magyarázhatjuk. Az oltárt körülvevő zöld függöny teljesen befeketedett, ami azt okozza, hogy a háttér bizonytalannak, maga a tér levegőtlennek, mélység nélkülinek hat. Az angyal állán, vállán, drapériáján, valamint a szent jobb kezén látható ,,elraj zártságok" tümések, illetve durva restaurálások eredményei, az új vászonra húzásnál a repedések mellett a festékrétegek helyenként eltolódtak egymástól, ami egyes helyeken torzításokat okozott. Ezzel szemben a kis vázlat néhány épen maradt részlete, mint például a szent hátrahanyatló, átszellemült arca és bal keze annyira finom és kifejező, hogy Kremser-Schmidt sajátkezű művének kell tartanunk. Azt, hogy a budapesti kis kép valóban előkészítő vázlat, nemcsak azok a kisebb eltérések támasztják alá, amik a kivitelezett oltárkép és a budapesti kép között láthatók (a két vászon formátumának és óriási méretkülönbségének következtében egészen mások az arányok és a távolságok; a szent, a vázlaton, ezüstkék pluviáleját hermelinbélésével kifelé fordítva viseli, fent a függönyt tartó kis puttó lába a vázlaton profilban, a kész képen szemből látható, a függöny rojt ját nem festi rá az oltárképre stb.), hanem az a körülmény is, hogy a festő a szent feje körül csak két csillaggal jelzi, oda majd csillagkoszorút fog festeni, vagy ahogy a karingen csak elkezdi, de nem fejezi be a csipkeszegélyt. 4 A melki plébániatemplom gótikus stílusban történt átalakításakor, 1901-ben a templom összes oltárát eltávolították. A Nepomuki Szt, János oltár jelenleg letétként a bécsi Stephansdomban van. 5 Mária mennybemenetele, Szent Borbála és Szent Sebestyén vértanúsága. A Szent Antalt a Jézusgycrmekkel ábrázoló oltár higgadtabb, nyugodtabb kompozíciója ugyancsak régebbi, Szent Józsefet a kis Jézussal ábrázoló feldolgozásokat elevenít fel. 6 33 X 22 cm. Ltsz. 59.7.
