Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
RADOCSAY DÉNES: A magyarországi gótikus faszobrászat határkérdéséhez I.
vül könnyebb volt egyszerű térbeli formákat, elemeket, motívumokat másolni és variálni, mint a síkművészet ennél lényegesen bonyolultabb kompozíciós és perspektivikus rendszerét, változatos mozdulat-formáit, festő-technikáját, stílusát, jellegzetes kolorizmusát ismételni meg. A barokk festő aligha követhette a gótizáló barokk szobrász útját s így a középkor emléke iránti tiszteletéről elegendő tanúságot tett akkor, amikor a gondjára bízott átfestendő táblakép kompozíciójához, témájához ragaszkodva ecsetje e fő elemeket nem másította meg. A plasztikával, műfaji törvényei szerint rokonabb az építészet. S e rokonság is érthetővé teszi a barokk építészetben a szobrászatéhoz hasonló gótizáló törekvések jelentkezését : példaként csupán a brassói fekete templomot említjük. A leégett templom 1710—1714 között épül újjá s e munka során belseje átalakul. A mellékhajókba csillagboltozású, új „gótikus" fiálékkal és szamárhátívekkel díszített karzatok kerülnek. A gótika szellemétől ihletettek a növényi és állatfigurás konzolok új díszei is. A karzat mintaképe a gótikus nyugati kapu volt, de a XVIII. századi építmény nem másolata, hanem sajátosan formált új megfogalmazása annak. Szellemi előkészítője ez újjáépítésnek s egyben a barokk kor gótika iránti érdeklődésének is bizonyítója egy 1695-ben megjelent könyv, mely ritka szorgalommal, s meglepő korán, hetvennyolc évvel Goethének a strassburgi dómról írt átszellemült szavai előtt gyűjtötte össze Danzig gótikus templomainak boltozati formáit, szerkezeti törvényeit. 15 Hermann Phleps a fekete templomról szóló tanulmánya bevezetéseként írja, hogy érdemes lenne egyszer azokat az adatokat, amelyek az újkornak a középkori stílusoktól való érintettségéről tanúskodnak, amelyekben az újkor a régebbiek követéséről tett tanúbizonyságot, gondos tanulmányban összegyűjteni. Phleps óhaja időszerű ma is. A cikke megjelenése óta eltelt több mint három évtized alatt javaslatának megfelelő tanulmány nem született. Igaz, több, a gótizáló barokk fejezetébe kívánkozó emlék vált azóta ismertté s a jelenségről, a probléma aktualitásáról több értekezésbon is szó esett. Sőt, Phlepset megelőzve, jelen témánktól távolabbi területen s általánosabb érvényű törvényeket kutatva, a gótika utóéletének, a manierizmussal való rokon vonásainak kérdését a művészettörténet ugyancsak vizsgálta. 16 A probléma — bár a miénktől eltérő formában— a klasszikus reneszánsz művészet körében ismét kísért s legújabban ismét hallat magáról. 17 15 P h 1 e p s, H. : Die Sehwaize Kirche in Kronstadt, eine belangi eiche Wiederherstellung aus dem Anfang des XVIII. Jahrhunderts. Zeitschrift für Bildende Kunst LXI, 1927/28. 63—66. 16 Antal, F.: Gedanken zur Entwicklung der Trecento- und Quattrocentomalerei in Siena und Florenz. Jahrbuch für Kunstwissenschaft II. Leipzig, 1924 — 25. 228 — 229. „Wir denken natürlich nicht daran, den Manierismus nun etwa als ieine Gotik aufzufassen, aber andererseits können wir auch zwischen Gotik und Manierismus keine trennende Grenze ziehen, denn diese ist eine fliessende, und die Symptome der beiden Stile sind so verwandt, dass man in vielen Fällen absolut nicht definieien könnte, ob es sich um eine manieristische Erscheinung im Quattrocento oder um Gotik innerhalb des Manierismus des 16. Jahrhunderts handelt." ; Antal, F. : Studien zur Gotik im Quattrocento. Jahrbuch der Preuszischen Kunstsammlungen XLVI. Berlin, 1926. 3-32. 17 Lavin, I.: An Observation on „Medievalism" in Earlv Sixteenth Centurv Style. Gazette des Beaux-Arts VI/XLIX, 1959. II. 114. „Yet, one suspects also that certain important ,,late-Gothic" elements were directly revived by the artist of Mannerism. Indeed the latter is perhaps the most inteiesting side of the phenomenon, since it gives a basis for comparison which is useful in dcteimining just what qualities of the Gothic tradition appealed to Mannerist artists, and how they weie transformed for sixteenth century purposes."
