Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960
FENYŐ IVÁN: Ismeretlen Carracci rajzok
ezek, s közzétételükkel az Annibale Carracci rajzkutatásnak vélünk jó szolgálatot tenni, noha — mint már említettük — ismert Carracci művekkel nem tudjuk őket kapcsolatba hozni. Keletkezési idejük valamivel korábbi lehet a Galleria Farnesenél, stílusuk szerint a Camerino keletkezési időpontjában rajzolhatta őket a mester (1595—1597). 22 A Camerino mennyezetén ábrázolt ignudok típusa még jobban hasonlít a budapesti rajzok ábrázoltjaira, mint a Galleria ignudoi. A motívum közeli rokonsága ellenére is aligha hisszük, hogy a szóban forgó két budapesti lap azonos alak tervének kétféle megoldási kísérlete. Ezek az ignudok sokkal inkább egy mennyezet-elképzelés sorozatához tartoznak. Hatásuk rendkívül monumentális. Annibale ezt a hatást úgy éri el, hogy az erős mozgású izmos férfiaktokat igen szúk térre komponálja, A szűk keret azonban nem nyomja össze az alakot, hanem éppen ellenkezőleg, fokozza a mozgás, az erőfeszítés hatását. Michelangelo ignudoinak leszármazottai Annibalenek ezek a nagyszabásúan elgondolt alakjai — akárcsak a Galleria Farnese ignudoi. Michelangelo atlétatermetű ignudoit a lelki vívódás, az akarat és érzelem konfliktusa jellemzi. Annibalenál a hatás ós nyilvánvalóan a szándék is más. Átveszi Michelangelotól a fiatal férfi atlétái megjelenítését, az érzelemfütötte arckifejezést a mozdulatok líraiságát. De Annibale szóptestű, szépmozgású ifjúi elsősorban a művészi szépségeszményt szolgálják és még szellemi és testi aktivitásuk is az esztétikai követelményeknek van alárendelve. (Ebben a teljesen esztétikai felfogásban festette már a XVI. század közepén Niccolô dell'Abbate is a bolognai Palazzo Zucchini-Solimei ignudoit.) A Farneseignudok szerepe abban egyezik Michelangelo alakjaival, hogy a medaillonokat tartó rendeltetésük szimbolikus, voltaképpen nem tartanak terhet. Ezzel ellentótben azonban a budapesti két szép vázlat ábrázoltjai valóban fizikai munkát fejtenek ki, valóban tartják a súlyt, ami valószínűleg Annibalenak ennél az elgondolásánál is medaillonokból áll. Annibale Carracci művészetét egészen más oldaláról mutatja be a budapesti gyűjtemény egy további érdekes rajza (36. kép). 23 A XVII. századi bolognai írók feljegyzéseiből is tudjuk, hogy a Carracciak, de elsősorban Annibale mennyire szerették nehéz feladatok mellett, mintegy pihenésül, a mindennapi élet mozzanatait festeni vagy papírra vetni. Az 1956. évi Carracci kiállítás katalógusának igen tartalmas előszavában Cesare Gnudi kiemeli a Carracciak, mindenekelőtt Annibale művészi hangjának sokszólamúságát. A „grandé stile", az „ideale classico" felfogás mellett a verizmus is helyet kap Annibale művészetében. Példa erre az oxfordi Christ Church „Mészárszéke" (amelyet egy ideig Agostino művének véltek és néhány év előtt Denis Mahon döntötte el, hogy alkotója csak Annibale lehet), vagy a római Galleria Colonna híres „Mangiafagiuoli"-ja (Babevője). — A mindennapi életet szemlélő, gyakran tréfás megfigyelő kedv, a verizmus azonban Annibalenál néha a valóság tükrözésében könyörtelen is tud lenni. Itt például a windsori gyűjtemény „Kivégzési jelenet" rajzára gondolok, amely a vonalak, formák szűkszavúsága és jellegének vázlatossága ellenére is döbbenetes hatású. Wittkowernek kétségtelenül 22 Vö. Martin, J. R. : Imagini délia Virtù. The Painting of the Camerino Farnese. The Art Bulletin XXXVIII, 1956. 91. old., 6-7. kép. 23 Ltsz. 58.1176.K. Toll, szürkésbarna lavírozás. 260x389 mm. — Még a XVI. század végén keletkező híres nürnbergi Praun Cabinetben, majd később az Esterházygyűjteményben volt. Késői XVII. századi írással a rajz hátlapján „Anb. Carracci" név áll. Murr, Ch. Th. de : Description du Cabinet Monsieur Paul de Praun à Nuremberg. Nürnberg, 1797. Murr ebben a könyvében felsorolja rajzunkat Annibale Carracci rajzai között : 41. old., 3. sz. „Une exposition de Tableaux" címmel.
