Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

FENYŐ IVÁN: Ismeretlen Carracci rajzok

Az eddig publikálatlan és félreismert Carracci-lapjaink közzétételét egy rajzzal kezdjük, amely Lodovico Carraccinak egyik freskójához készült a bolognai S. Michèle in Bosco templom keresztfolyosójában : ,,A munkások hiába erőlködnek, hogy felemeljék a sziklatömböt, amelyet az ördög lefog" (27. kép).

12 Hoffmann Edith a rajzot a freskó után készült másolatnak tartotta és számunkra is eleinte igen problematikus volt, vajon kitűnő másolatról vagy eredeti vázlatról van-e szó. A már úgyszólván teljesen tönkrement freskó kompozícióját két metszetről jól ismerjük : Giacomo Giovannini 1694 évből származó és Giovanni Fabbri majdnem száz évvel később 1776-ban megjelent metszetéről (26. kép).

13 A két metszet figurális része egymás között nem mutat eltérést. Giovannini metszetén az ábrázolás fent nincs lekerekítve s ezért az épület felső része némileg különbözik a későbbi, Fabbri-féle metszet azonos részétől. A legjelentősebb eltérést a háttér mutatja, aminek talán az a magyarázata, hogy a XVIII. században, amikor Fabbri metszetét készítette, a freskó nagy része még jól látható volt ugyan, de a háttér már nem volt eléggé kivehető s itt a metsző némileg a saját képzeletére volt utalva. Az előtér domináló alakjai messzemenően megegyeznek a budapesti rajzon és a két metszeten. A középső tér szereplőinél azonban már lényeges eltérések vannak és más az architektúra és a háttér a rajzon és a metszeteken. A rajzon Szent Benedek alakja közelebb van az előtérben lejátszódó jelenethez, mint a Fabbri-féle metszeten és így a csodatétel ábrázolásának feszültsége kifejezőbb. Lehet azonban, hogy ez a különbség Fabbri rajzolói fogyatékosságára vezethető vissza, mert a korábbi metszeten (amely azonban kvalitásban semmivel sem jobb Fabbri metszeténél) a szent alakja majdnem olyan hangsúlyt kap, mint a budapesti rajzon. A rajzon a kő mögött álló, a szentre visszatekintő és hetyke mozdulattal botjára támaszkodó fiatal embertől balra egy — Lodovicora annyira jellemző stílusban rajzolt — nő rémült arckifejezéssel pillantja meg a kövön elterpeszkedő ördögöt és csodálkozásában, ijedtségében felemeli karját. A metszeteken ez a nő hiányzik, de szerepét, az ördög rémült megpillantását a kő mögött elszaladó fiú veszi át, aki viszont a rajzon egyáltalában nem szerepel. Eltérően a metszetektől a rajz baloldali alsó sarkában látható ifjú, aki teste egész súlyával igyekszik lenyomni a kőtömb alá feszített gerendát, nem ül egy kisebb kőtömbön, mint a két metszeten, hanem az egyensúlyt csak szétterpesztett lábaival keresve, minden támasz nélkül egész testsúlyát a megmarkolt rúdra bízza. A padként szolgáló kő hiánya azonban nem lehet egy másoló félreértése, minthogy ez a részlet világosan látható a metszeteken s magán a freskón is bizonyára éppen így látható volt, különösen abban az időben, amikor rajzunk keletkezett. Ez a különbség rajz és metszet között azzal magyarázható, hogy a művész a rajzon még az erőkifejtés intenzívebb érzékeltetésével kísérletezett, a rudat nyomó férfi alá nem tett támaszt s csak a freskón festette alá a kőpadot, talán attól tartva, hogy a freskó nagyméretű formái között az egyensúly bizonytalansága túlságosan szembeötlő lehet 12 Ltsz. 2096. Toll, biszterlavirozás, kevés fekete kréta, fedőfehér, hálózás, barna papír. 348 X 203 mrn. A Poggi- és Esterházy-gyűjteményből. 13 Lásd : II claustro di S. Michèle in Bosco, descritto da C. C. Malvasia ed intagl. de G. Giovannini. Bologna, 1696. Másodszor kiadta Zanotti 1776-ban. — Fabbri 1761-ben kezdte el rézkarcait D. M. Fratta rajzai alapján a S. Michèle in Bosco festményeiről. II Claustro di San Michèle in Bosco, di pinto dal íamoso Lod. Carracci et da al tri. Descritto da G. P. Zanotti. Bologna, 1776.