Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 17. (Budapest 1960

PIGLER ANDOR: Freskókartonok isméteit felhasználása

régen közölték az egyik kápolnának 141)0 körül készült freskódíszét,

4 többek között hat négyzetalakú kis freskót, amelyek ezen a formátumon belül kerek, alánézetes ablaknyílásban egy-egy ószövetségi személyiség félalakját mutatják (8, 10, 12, 16, 18, 20. kép). Amidőn az ókori, valószínűleg itáliai eredetű imago clipeata képmotívumát a keresztény művészet átvette,

5 elsősorban Krisztust ábrázolta így, majd az apostolokat is, továbbá püspököket, pátriárkákat és prófétákat — sorozatokban, a bazilikák belső dekorációjában. A római Santa Croce in Gerusalemme főhajójának falain XII. századból származó falfestmények ószövetségi pátriárkákat ábrázolnak, s a medaillonok fölötti sávban olvashatók az ábrázoltak nevei.

6 A clipei a reneszánsz észak-itáliai festészetében tettek szert különös népszerűségre, minthogy ebben a szobrásza mintaképekre visszamenő ábrázolási típusban hatásosan jelentkezhettek az illuzionizmusra hajló törekvések. így éppen a varallói freskók némelyikén az emberi alak és a festett kőkeret fokozottan valószerű viszonyba kerül azáltal, hogy az ábrázolt személyiség, Ábrahám, Jákob és Ezékiás, kezét a kereten nyugtatja (8, 12, 20. kép). Ami a szóbanlevő varallói freskók szerzőségét illeti, Noemi Gabrielli, akinek első ismertetésük köszönhető, Giovanni Martino Spanzotti, Macrino d'Alba, főleg pedig Vincenzo Foppa művészetének hatását állapítja meg rajtuk, személy szerint pedig Nicolô da Varallo munkáit sejti bennük. Ez a Nicolô da Varallo egyébként mint üvegfestő ismeretes ; 1445—1489 között a milanói székesegyház ablakain dolgozott. Üvegfestményeinek és a varallói freskóknak a stílusrokonsága szembeszökő. Visszatérve a freskófestészettel kapcsolatban a kartonok szerepéről mondottakra, különös érdekességgel bír az a körülmény, hogy a varallói hat imago clipeata ismétlésre került valamely más észak-itáliai templomban. Ott azonban a sorozatot legalább még hat, hasonló ábrázolással kiegészítették. Erről a ma már, sajnos, ismeretlen helyről a tizenkét kis freskót a múlt század végén eltávolították, s a vászonra áttett képek Pulszky Károly vásárlása folytán a Szépművészeti Múzeumba kerültek, ahol az eddigi meghatározás szerint mint Vincenzo Foppa iskolájának munkái, jelenleg a központi reneszánsz csarnok pillérein foglalnak helyet. Jézus nemzetségének bemutatása Ábrahámtól Jozafátig tart, közben hét nemzedék kihagyásával. Míg a varallói tonclók fölött csak az illető személyiség neve áll, itt a kerek ablaknyílások fölött az ábrázolt személyiségnek és egyszersmind legközelebbi ivadékának megnevezése olvasható. Közöljük az egész sorozatot (9, 11, 13—15, 17, 19, 21—25. kép), ámbár a fentebb mondottak szerint hat budapesti tondónak nincsen, vagy legalábbis úgy látszik, nem volt megfelelője Varalióban. A köralakú, képzetes ablaknyílások belső átmérője 43—-44 cm, s bár a varallói clipei belső átmérőjét nem volt módunkban ellenőrizni, semmi kétségünk sincs ennek a méretnek ottani és itteni azonossága iránt. Abból a körülményből, hogy a budapesti freskók fővonalai nem árkok mentén haladnak, arra lehet következtetni, hogy a kartonok rajzának átmásolása ezúttal 4 Gabrielli, N. : Affreschi di Nicolô da Varallo in Val Sesia ? Scritti di Storia delFArte in onore di Lionello Venturi. I. Roma, 1956. 255 — 270. 5 Vö. Boltén, J. : Die imago clipeata. Studien zur Geschichte und Kultur des Altertums, XXI, 1, Paderborn, 1937. 82 f ; Becatti, G. : Le Arti 4, 1941-42. 172180 ; Gross, W. H. : Clipeata imago und elxœv EVOTIXOÇ. Convivium, Festgabe für K. Ziegler. Stuttgart, 1954. 66 — 84 ; Graba r, A. : JJimago clipeata chrétienne. Comptes rendus de l'Académie des Inscriptions et Belles-Lettres 1957. Paris, 1958. 209 — 213. 6 W i 1 p e r t , J. : Die römischen Mosaiken und Wandmalereien .... Freiburg i. Br., 1916. 266, 345—353, 560 — 579; Taf. 246 — 251.