Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)

VARGA EDITH: Az óegyiptomi stukkó szobrászminták történetéhez

4. Király fej. Stukkó, m: 24 cm. Musée Egyptien, Kairó (5. kép).

9 A vonások rendkívüli hasonlóságát tekintve a fej mintegy a budapesti darab felnagyított mása. A homlokot a nemes-fejkötő pántja övezi. A fej felül és oldalt egyenes vonalban levágott, a nyak félkörívesen zárul. A felületen erős szürke elszíneződések láthatók. Hátul kivájt. 5. Királyprofil (relief). Stukkó, m: 19,5 cm. Allard Pierson Museum, Amsterdam (6. kép).

10 A homlok és a halánték felett a nemes-főkötő alsó szegélye látható. Az öntvény csak a profil rögzítésének igényével készült ; eredetileg sem terjedt túl az arc kontúrjainak vonalán, csupán a minta szegélye tört le több helyen. Az orr és a szegély több helyen sérült, a nyaknál nagyobb törés. A felsorolt ábrázolások a szobrászminták két típusához tartoznak : a gipsz maszkok (budapesti fej, n° 1, 2, 3, 4) és a gipsz reliefek (n° 5) csoportjába. Vonásaik a műfaji különbözőség ellenére, olyannyira megegyeznek, hogy joggal tekinthetjük őket a budapesti fejjel együtt egyazon személyt ábrázoló típus megfogalmazásainak. Az arcok stílusjegyei minden kétséget kizáróan arra mutatnak, hogy az ábrázolt király az első Ptolemaiosok közül való volt.

11 Azt a kérdést azonban, hogy az első Ptolemaiosok közül kit ábrázolnak, csak úgy lehet megközelítő pontossággal megállapítani, ha a kora ptolemaios-kor kevés feliratos portrészobra mellett a névvel datált reliefek ábrázolásait is megvizsgáljuk. A stukkó-fejek vonásai leginkább II. Ptolemaios Philadelphos portréival és domborműveivel mutatnak szoros rokonságot. A strassburgi gyűjtemény erősen töredékes, de az arc jellegzetes vonásait megőrző és híven kifejező királyfeje

1- egyik legszebb példája annak a típusnak, amely a szobrászminták példaképe lehetett. Nem ennyire szembeötlő, de az arc karakterét tekintve mégis igen közeli analógia ugyanennek a királynak feliratos, vörös gránit portréja a Vatikán egyiptomi gyűjteményében.

13 9 N° 1183. Lelőhelye ismeretlen. Publ.: B o r c h a r d t, L.: Statuen und Statuetten IV: 1934, Cat. gén. n° 1183, 166. A szerző a késői korba helyezi. — Ugyanitt szerepel egy másik stukkó fej (n» 1184, m: 20 cm, lelőhelye ismeretlen), pontos megfelelője a n° 1183-nak. A szerző feltételezi, hogy a kettőt egyazon mintából öntötték. — Itt fejezem ki köszönetemet M. Raphaelnek, a Múzeum igazgatójának, aki a no 1183 fényképét rendelkezésemre bocsátotta. 10 x;

0 1937. Lelőhelye ismeretlen. Műkereskedelemből származik. Publ.: Snijder, G. A. S.: Algemeene Gids. Allard Pierson Museum. Amsterdam, 1956. N° 35. A szerző a XXIV. din. vagy a kora-ptolemaiosi időre helyezi. — Itt mondok köszönetet M

m

<' Prof. Haspelsnek és M»

e Groothand-nak, akik a fényképet rendelkezésemre bocsátották. 11 A budapesti fejet illetően a későkori szobrászat kiváló szakértője, B. von Bothmer (Brooklyn Museum) azt a véleményét közölte velem, hogy az arc II. vagy III. Ptolemaiost ábrázolja. 12 N° 1585, mészkő. A felirat szerint Koptos-ból való; Spiegeiber g, W.: Ausgewählte Kunstdenkmäler der ägvptischen Sammlung der K. W.

—Universität Strassburg. Strassburg, 1909. N° 17, X. tábla. 13 M a ru ce hi, O.: Il Museo Egizio Vaticano. Roma, 1899. N° 12 ; Bis s in g, F. W. von : Denkmäler ägyptischer Sculptur. München, 1911 —14. 104-b tábla ; H. W. Müller foglalkozott (Der Torso einer Königstatue. Mem. I. Rosellini. II, Firenze, 1955. 210.) mindkét szoborral. — Az általunk tárgyalt stukkófejek vonásai meglepő hasonlatosságot mutatnak a Brooklyn Museum-nak i. e. III. sz-ra datált király fej ével, amelv valószínűleg II. Ptolemaios Philadelphost ábrázolja (The Brooklyn Museum, Five'Years Collecting, Egyptian Art, 1951 — 1956. Brooklyn, 1956. n° 18, 34—35 tábla), továbbá a Van Leer gyűjtemény kisméretű fejtöredékével, amely J. Janssen megállapítása szerint (Ägyptische Oudheden verzameld door W. A. Van Leer, Mededelingen en Verhandelingen. N° 12, »Ex Oriente Lux«. Leiden, 1957. n° 56, pala, m: 5 cm, 37 old., XVII. tábla) a Ptolemaios-korból származik.