Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

SPRINCZ EMMA: A Szépművészeti Múzeum antik szarkofágtöredékei

férfi résztvevővel. A hátteret itt is drapéria adja,

71 a férfiak egy sigma alakú asztal mögött ülnek. Az asztal jobb végén balra néző szakállas férfi ül, bal keze az asztalon fekvő kenyerekre mutat. Felemelt jobbjában poharat tart. Bal oldalán fiatal férfi ül, állát az asztalra könyöklő balkezére hajtja. A két férfi feje egymásfelé hajlik, az alakok oldalvonalai háromszöges kompozíciót adnak. Gerke szerint a jelenet keresztény jellegű pásztorlakomát

72 ábrázol, Wilpert szerint ez az emmausi vacsorának ritka plasztikai megfogalmazása.

73 Ha megnézzük a többi lakomajelenetes szarkofágfedelet, egyik esetben sem találunk a mi példányunkhoz hasonlót. Fiatal emberek társaságában lakomázó szakállas férfi előfordul más szarkofágfedeleken is,

74 de ilyen, egymás felé hajló két alak másutt ismeretlen. Az említett analógiával kapcsolatban egy különbséget lehet felhozni, azt, hogy a római fedelén a férfi balra néz, a mi töredékünkön pedig jobbra. Ezt talán azzal magyarázhatjuk meg, hogy a mester, noha mintakönyvből, vagy mintapéldány után dolgozhatott, élt azzal a szabadsággal, hogy változtasson az. alakok elhelyezésének módján.

75 Lakomajelenetes töredékünk korának meghatározásához a szakállas férfitípus kialakulását és változatait, valamint a kidolgozás jellegét kell megvizsgálnunk.. A lakoma jelenetek szakállas, idős férfitípusa Gerke szerint a Plotinus szarkofágra vezethető vissza.

76 A göndör, tömör szakáll általában a filozófusok jellemző viselete. A gallienuskori újplatonikus filozófia hatásával magyarázható az, hogy a III. sz. végén a szarkofágplasztikában újra divatba jön a pogány filozófus alakja.

77 Később, amikor a pogány filozófiát a kereszténység elterjedése visszaszorítja, a pogány típus nem tűnik el, hanem helyet kap az ókeresztény szarkofágok ábrázolásaiban.

78 A IV. sz.-ban Krisztus és az apostolok is gyakran filozófusi öltözetben vannak ábrázolva.

79 A töredék kidolgozásának módjában a tetrarchia éveire jellemző plasztikai sajátosságokat ismerjük fel.

80 Domborművűnkön a pupilla nincs kifúrva, s ez a tetrarchia kései szakaszában volt általános.

81 Az a fejforma, amely a mi töredékünkön is megjelenik, a tetrarchia késői korszakában lesz gyakorivá, ennek a típusnak Gerke az 71 Pogány és keresztény lakomajelenetekben egvaránt előfordul a sátor, Gerke Fr. : id. m. 113. old., 38. tábla, 1. kép ; Wilpert, G. : id. m. 254. tábla, 1, 2, 4. kép. 72 Gerke, Fr. : id. m. 127 — 128. 73 Wilpert, G. : id. m. III. 51. 74 Hertofile szarkofág fedelén, Roma, Museo Nazionale, Gerke, Fr. : id. m. 26. tábla, 1. kép; Palazetto Corsetti, Wilpert, G. : id. m. 163. tábla; Ostia, püspöki palota, Wilpert, G. : id. m. 255. tábla, 1. kép. 75 A lakomajelenetes szarkofágfedelek bármennyire is hasonlítanak egymáshoz a típusok alkalmazásában, mégis vannak eltérések közöttük, ami azzal magyarázható, hogy a mintakönyv típusán a mesterek a saját elképzelésült szerint változtattak. 76 Gerke, Fr. : id. m. 90, a lakoma jelenetek szakállas típusai a Plotinus szarkofág filozófusainak ,,

miniaturhaft — volkstümliche Varianten". 77 A gallienuskori művészet szellemtörténeti alapjairól : Alföldi, A. : 25 Jahre röm.-germ. Kommission, 17 skk. A berlini múzeum egy igen jó kvalitású Gallienus korára datált szarkofáglapot őriz, amely beszélgető filozófusokat ábrázol, Wessel, K. : Kunstwerke aus der frühchristlichen-bysantinischen Sammlung. Berlin, 1955. 9. old., 1. kép. Lakomajelenetes töredékünk férfifeje ezzel a töredékkel is összevethető, a mi darabunk azonban sokkal durvább kidolgozású, Gerke kifejezését használva ,,

volkstümlich". 78 G er k e, Fr. : id. m. 79 Gerke, Fr. : id. m. 210. 80 A fúrónak ilyen pontszerű alkalmazása, mint ahogy a mi töredékünkön is megfigvelhetjük, a tetrarchia korszakára jellemző, Gerke, Fr. : id. m. 54. 81 Gerke, Fr. : id. m. 208.