Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

SPRINCZ EMMA: A Szépművészeti Múzeum antik szarkofágtöredékei

töredékünknek ehhez való hasonlósága alapján mi is ezt az időpontot tartjuk domborművűnk keletkezési korának.

32 5. Gallus fej szarkofágról (9—10. kép). Minden oldalról megmunkált, hátraszegett nyakú, fiatal férfifej.

33 A fej a nyak felénél tört le a törzsről. A tarkóból nagyobb felület letört. Sérült az orr és a haj baloldalt, az arc a jobb szem alatt. Csomókban összetapadt haja szorosan a fejhez simul. A fej jobb oldalán a haj megmunkálásához fúrót haszmáltak, baloldalt azonban nem találjuk meg ennek nyomát. Felfelé tekintő szemén a pupilla ki van faragva. A jobb szem magasabban fekszik, mint a bal, a bal szem hosszabb és keskenyebb a jobbnál. Vastag ajkai kissé szétnyílnak. Az arc és a hajviselet barbár jellege alapján szintén a gallus csatajelenetes szarkofágok körébe sorolhatjuk a fejet. Baloldalán a hajat nem dolgozták ki olyan részletesen, mint jobboldalt, mert bal oldala a háttér felé fordult s így el volt takarva, A gyűjteményünkben levő fejecskét Hekler egy Rómában levő csatajelenetes szarkofág kúszó, fiatal gallus fejével veti egybe,

34 aki pajzsa védelme alatt, óvatosan közelít meg egy harcoló csoportot. Az említett analógia alapján a fejecskét az i.u. II. sz. utolsó harmadára, a 170—190 évekre datálhatjuk.

35 6. Elefántfej töredéke, dombormű (11. kép). Magas dombormúben megmintázott, balra néző elefántfej töredéke.

36 Az orrmánynak csaknem háromnegyed része és jobboldalt a fül alsó fele hiányzik. A fej bal oldalán a pofarész a szem feléig letört. Hátul a bal fül és a fej egy része szintén ki van dolgozva. Ettől a résztől a jobb fül széléig ferdén letört felület húzódik. Töredékünk Hekler Antal meghatározása szerint dionysosi triumphust ábrázoló szarkofág része volt.

37 Ennek a meghatározásnak azonban ellene mond az elefántfejtöredék nagysága és vastagsága.

38 valamint az, hogy a bal fül és a fej egy része hátul 3- A másik két szarkofág, amelyen a lovon vágtató gallus alakja előfordul : Ammendola szarkofág, 170 körűire, a Villa Doria Panfiliben levő szarkofág 180 körűire datálható, Andreae, B. ; id. m. 14 —15. 33 Ltsz. 4836. Mérete: 10,2x8,2x9,4 cm. Firenzéből, vétel P. Arndt gyűjteményéből. Anyaga sárgásfehér, nagvszemcséjű, kristálvos márvány. Irodalma : Wollanka, J. : id. m. 139. old., 118. sz.'; Hekler, A. : Die Sammlung . . . 146. old., 139. sz. 34 Roma, Palazzo Giustiniani, B i e n k o w s k i, P. R. : id. m. VI. tábla, b ; Andreae, B. : id. m. 15, irodalommal együtt. 35 A Palazzo Giustinianiban őrzött szarkofág 180 körűire datálható, Andrea, B. : id. m. 15. A gyűjteményünkben levő fejecske hajkezelése valamivel nyugodtabb, mint a 170-re keltezett Ajrimendola szarkofág alakjainak hajmegmintázása, Bienk o w s k i, P. R. : id. m. IV—V. tábla. Gallus fejecskénk kidolgozását még összevethetjük a Roma, Museo Nazionale 8569. számú darabjával, amelyet 180 körűire lehet datálni, Andreae, B. : id. m. 15. 36 Ltsz. 4834. Mérete : 21 X 19 X 13,4 cm. Rómából, vétel P. Arndt gyűjteményéből. Anyaga sárgásfehér, nagvszemcséjű márvány. Irodalma : Wollanka, J. : id. m. 137. old., 116. sz. ; Hekler A. : Az antik plasztikai gyűjtemény. 66. old., 95. sz. ; Hekler, A. : Die Sammlung. . . 139. old., 131. sz. 37 Hekler, A. : Die Sammlung . . . 139. 38 Ha töredékünk 21 cm-es magasságát Idegészítjük, kb. 80 cm magas elefántot kapunk, amely nehezen illeszthető a dionysosi triumphus szarkofágok körébe. Néhány ilyen szarkofág mérete: Musco Capitolino, m. 82 cm, Stuart Jones, II. : Catalogue of the Museo Capitolino. Oxford, 1912. 163 — 164. old., 40. tábla, 81. a. sz. ; Museo Vaticano, m. 37 cm, A m e 1 u n g, W. : Die Skulpturen des vatikanischen Museums. II. Berlin, 1903. 84 — 85. old., 7. tábla, 31. b. sz. ; Cirkuszmenetet ábrázoló szarkofáglap elefántokkal, m. 40 cm, M a t z —D u h n, Fr. : Antike Bildwerke in Rom. II. Leipzig, 1881. 25-26. old., 2445. s/.