Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)
BACHER BÉLA: Új adat Wilhelm Leibl Szinyei-portréjának történetéhez
(291. 1.) : ,, Courbet ruft in dem Schüleratelier, in dem noch immer Leibis Staffelei steht, eine Revolution hervor, vielmehr, treibt die längst vorhangene Gärung zum Ausbruch. Leibi erkennt das Trügerische des malerischen Flecks der Münchener Ateliermalerei ... Er will von nun an nur noch wie Courbet malen, unabhängig von jeder „Stellung" und den Kniffen der Routine. Eines Morgens, als gerade sein Freund Szinyei, Courbet-Enthusiast wie er selbst, ins Atelier tritt, ruft er ihm zu, stehen zu bleiben. Szinyei will wenigstens Mantel und Zylinder — den matten Zyilinder, den Courbet importiert hat, ablegen. „Nein !" sagt Leibi. „So wie du bist, in einem Zug, so wie Courbet !" An dem gleichen Vormittag in ein paar Stunden entsteht das Bild so, wie es heute in der Budapester Galerie hängt. Leibi kann nicht weiter daran arbeiten, weil er das Atelier Pilotys nicht wieder betritt. Am Abend, beim Lettenbauer, der kleinen Kneipe . . . kommt es zur Verschwörung. Leibi hebt Courbet mit elem Stuhl, auf dem der Gefeierte gerade sitzt, auf den Tisch und zeigt ihn der Versammlung : Der und kein anderer ist der Führer. Anderen Tages melden Leibi und Szinyei mit Protest ihren Austritt aus der Piloty-Schule an. Andere folgen." Ehhez a történethez járul, eddig ismeretlen, új okirati adatként a Szépművészeti Múzeum irattárából most előkerült az a rendkívül érdekes nyilatkozat, amelyet a festmény keletkezéséről annak műveszmodell je tett és amely a szakirodalom eddig inkább feltevésen vagy hallomáson alapuló megállapításait most már hitelessé teszi. Amikor Szinyei az őt ábrázoló Leibl-portrét az Országos Képtárnak átadta, egyidejűleg nyilatkozatot tett, amelyet Peregriny Jánosnak, a Képtár titkárának mondott tollba. Az 1900. május 2-án kelt és Szinyei Merse Pál sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozat 235/1900. iktatókönyvi szám alatt szerepel a volt Országos Képtár irattárában és a következőképpen hangzik : „E kép keletkezése annyiban érdekes, hogy azt Leibi Vilmos azon hatás alatt készítette néhány órában, amelyet az 1869-diki müncheni nemzetközi kiállítás alkalmával Courbet új iránya a Piloty-iskolában együtt volt fiatal festőművészekre gyakorolt és amely ezeket az akkori müncheni festési irány ellen éles szavakra ragadta, Ezen új irányzat mámorában kérte fel Leibi az ajándékozó művészt, hogy az általa készítendő arcképhez üljön, amely azonban a mester párizsi útja miatt félbe maradt. Ezen kiállítás oly mély benyomást tett az akkori művész-nemzeelékre, hogy tulajdonképpen ettől kezdve lehet az új irányzat megvalósításának idejét számítani. Bpest, 1900. május 2. Szinyei Merse Pál" Leibi és Szinyei valóban elindultak az új irányba. Leibi néhány nap múlva követi Courbet-t Párizsba, ahol majdnem egy évet tölt, és visszatérte után töretlenül folytatja azt az irányt, amely őt a század egyik legnagyobb emberábrázolójává teszi. — Szinyeinek még sokáig kellett várnia, amíg a magyar festészet nagyjai között helyét elfoglalhatta, és ha művészetére nem is volt döntő befolyással a Courbet-val történt találkozása, mindenesetre őszinte volt az a vallomása, hogy a természet megfigyelésében és igazsághű tolmácsolásában sokat köszönhetett a nagy realista mester útmutatásának. BACHER BÉLA