Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)
A Szépművészeti Múzeum 1958-ban
adománya pedig Jacob Philipp Hackertnek egy igen jellemző itáliai szépiarajza. A modern grafikai gyűjteménycsoport számára Fritz Cremer szobrásznak egy rajzát megvásároltuk ; ugyané mester tizenkét kőnyomatát ajándékozta Múzeumunknak, közöttük a „Magyar víziók" című litográfia-sorozatot. A bolgár Marko Behár három rajza és két monotipiája, valamint Waszil Ivanov nyolc krétarajza részben vétel, részben ajándék útján jutott birtokunkba. Jan Alexy szlovák mesternek egy pasztellképót vásároltuk meg. Örvendetes és jelentős „belső" gyarapodásnak számít négy Correggio-rajz felfedezése, amelyek eddig gyűjteményünk másolatanyagában szerepeltek. A Múzeum kóprestaurátorainak 1958. évi tevékenységét jórészt a Régi Képtár olasz- és németalföldi anyagának újbóli felállításával kapcsolatos munkák vették igénybe. A legjelentősebb közöttük Angelo Bronzino „Venus, Amor és a Féltékenység" című művének helyreállítása volt. Eredeti szépségét nyerte vissza Taddeo di Bartolo háromrekeszű oltárképének középső táblája, Mária gyermekével, mely a Bronzino képhez hasonlóan megszabadult évszázados átfestéseitől. Jelentős munka volt Giovanni Martino Spanzotti „A holt Krisztus Máriával", Marco dal Pino „Ecce Homo", Alessandro Magnasco „Kínvallatás", Jan van Schyndel „Olasz táj", Jan Asselyn „Olasz táj", Frans II. Francken „Krisztus és a Festőművészet", Jan Siberechtes „A gázló" és Jacob Gerritsz. Cuyp „Öt gyermek szabadban" című festményének helyreállítása. A szoborrestaurálási munkák között nagyobb igényű feladat volt a nagysárosi kálvária két mellékalakjának konzerválása, valamint a kiállításra kölcsönkapott budai barokk Immaculata új festékrétegeinek eltávolítása. A K ön y vt ár új szerzeményeinek száma az év folyamán 1130 kötet volt. Ebből könyv 465, folyóirat 366 évfolyam, katalógus 299 darab. Könyvállományunk ezzel 37 739 kötetre emelkedett. A gyarapodás legjelentősebb részéhez nemzetközi cserénk útján jutottunk. Cserehálózatunkat tovább fejlesztettük, az év végén 40 ország 470 intézményével állunk cserekapcsolatban. B) Kiállítások Az év legjelentősebb kiállítási eseménye a Régi Képtár újjárendezett olasz és németalföldi gyűjteményének megnyitása volt, amelyről e füzet 147-150 oldalain külön is beszámolunk. Ugyancsak részletesebben ismertetjük (a 151-152 oldalon) modern szoborkiállításunkat is. A régi magyarországi művészet válogatott emlékeiből két teremben kisebb tárlat nyílt meg, amelynek feladata e gyűjteményünkről az állandó nagy kiállítás megrendezéséig vázlatos, összefoglaló képet adni. A Grafikai Osztály az 1956—1957 évi „A Múzeum legszebb rajzai" című kiállítás folytatásaként az idén legszebb réz- és fametszeteit, karcait és kőnyomatait mutatta be. A Régi Szoborosztály ez évben végezte el az új kiállítása megrendezésével kapcsolatos előmunkálatokat. Ez a kiállítás az egész II. emeletre kiterjed, s a rendezés befejezését 1959-re tervezzük. C) K i a d v á n y o k 1958 során a Múzeum Közleményeinek 12. és 13. száma hagyta el a sajtót. Ismeretterjesztő katalógusaink sorozatában a Régi Képtár olasz és németalföldi gyűjtemény-csoportjának, valamint a modern szoborkiállításnak a katalógusa jelent meg. „A Szovjet Művészettörténet" című sokszorosított kiadványsorozatunknak 13. kötete látott napvilágot. Bár nem Múzeumunk kiadványa volt, mégis meg kell említenünk azt az album-alakú kötetet, amely a Grafikai Osztály közel száz legszebb XIX—-XX. századi rajzát fűzte egybe (a válogatás és a szöveg Pataky Dénestől). Az album több idegen nyelven is megjelent.
