Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)
GARAS KLÁRA: Josef Winterhalter
thalból kerültek a Barockmuseumba. 26 Maulbertsch 1763 körül festette az azóta lebontott Kirchberg am Wagram-i kegytemplom freskóit s a valószínűleg ünnepi dekorációnak szánt papír passiósorozat kivitelezését új tanítványára, Winterhalterra bízta. Megerősíti azt a feltevést, hogy a bécsi aquarelleket valóban Winterhalter festette 1763 körül, a brünni múzeum Szt. Tamás oltárvázlata, melyet Winterhalter 1764-ben Maulbertschnek a brünni Szt. Tamás templom főoltárképéhez szánt vázlatáról készített. Tanulságosan mutatja a mester és tanítvány közti jelentős kvalitásbeli különbséget Maulbertsch sajátkezű vázlatainak (Wien, Barockmuseum és Niederösterr. Landesmuseum) és Winterhalter kópiájának összehasonlítása. Az összefüggés a brünni Winterhalter kópia, a Feltámadás vázlatok s a Gross-Riedenthal-i akvarellképecskék közt félreismerhetetlen (1. pl. a karját széttáró apostolt s az előrenyúló öreget a Krisztus az apostolokkal jelenetnél s a Szt. Tamáson, a Krisztus alakokat stb.). A Maulbertsch és Winterhalter vázlatok különválasztásához szilárd támpontot adhat a brünni múzeum egy 1778-ból szignált Winterhalter képe, Szt. Ágoston és Szt. Norbert látomása, melyen a Maulbertschet imitáló kompozíció, a mestertől átvett részletek (1. a Szt. Ágoston oltárképet Korneuburgban) sajátságosan puha és elkenődő formaadást mutatnak s különösen a kifejezés bágyadtságában, a sematikus jellemzéssel térnek el szembeszökően Maulbertsch hiteles alkotásaitól (58. kép). Jóllehet gyakoribb az az eset, hogy Winterhalter művek szerepelnek tévesen Maulbertsch megjelöléssel, találunk arra is példákat, hogy joggal s kétségbevonhatatlanul Maulbertschnek tulajdonítható alkotásokat soroltak hibásan Winterhalter oeuvre-jébe. így pl. a klosterneuburgi Stiftsgalerie egy mennyezetvázlata, mely a legutóbbi bécsi (Österr. Galerie) barokk vázlatkiállításon is Winterhalter nevét viselte, Maulbertsch hiteles műve, a szombathelyi székesegyház kupolaképének egyik vázlata. 27 Mint az a fennmaradt levelezésből világosan kitűnik, Winterhalter egyáltalán nem készített vázlatokat a szombathelyi székesegyház kifestéséhez, a megállapodás szerint Maulbertsch eredeti vázlatait használta fel, melyeket Szily püspök külön erre a célra a festő özvegyétől megvásárolt. A Kolsterneuburgban őrzött, Jézus bemutatását ábrázoló vázlatra konkréten Maulbertschnek Szily püspökhöz intézett leveleiben történik is utalás. Maulbertsch a nagy kupolára az eredeti tervezetben szereplő Mária bemutatása helyett Jézus bemutatását javasolja s el is küldi ennek vázlatát. 28 Elkészíti a másik változatot is, az eredeti elgondolásnak megfelelő Mária bemutatásával ; Winterhalter 1800-ban végül ennek alapján festi ki a négyezeti nagy kupolát. Kitűnik az írásokból az is, hogy az első változatot a püspök nem tartotta szükségesnek megvásárolni, a második a Mária bemutatása, Maulbertsch bravúros kései alkotása ma is a szombathelyi püspöki palotában látható. Az első vázlat, mely tehát a festő özvegyének birtokában maradt azonos a klosterneuburgi Jézus bemutatásával. Az ábrázolás pontosan megfelel a levélbeli leírásnak : a nagyszerű oltár a csavart oszlopokkal, a térdeplő Mária és József, a főpap karján a gyermek Jézussal könnyen azonosíthatók. De félreismerhetetlen a stílus, a szombathelyi vázlattal egyező elrendezés is, s Winterhalterétől lényegesen különbözik az ötletes, szikrázóan eleven előadásmód. 26 Wien, Österr. Barookmuseum. Katalog 1958, 30. Akvarell, pergamen, Krisztus az apostolokkal, 22,7x16,8 cm, Krisztus a pokol tornácán 22x16,4 cm, Piéta 18 X 1 3 cm. 27 Pauker, W.: Katalog der Kunstsammlung des Stiftes Klosterneuburg. Klosterneuburg, 1937. 150, No. 137, olaj, vászon 87x85 cm, Abb. 30. Kiállítva, Wien, Österr. Galerie : Entwürfe österreichischer Barockkünstler im oberen Belvedere 1957. No. 129 28 KapoRsy id. m. 107, 116.
