Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)

GERSZI TERÉZ: Friedrich Sustris két ismeretlen rajza

vetése is igazolja ; a Fugger-ház, a trausriitzi vár és a müncheni rezidencia freskóinak stílusa (így a néhány alakos kompozíciók jellege, az alakok típusa, mozdulatmotívumainak ritmusa) közelebb áll Parmigianino Rocca di Fontanellato-beli gyönyörű falfestményeihez, mint a sokat emlegetett firenzei mintaképekhez. (Hasonlítsuk össze a Fugger-ház puttóit, az évszakokat megszemélyesítő alakokat és a Trausnitzban levő ,,Három Párká"-t

n Parmigianino fontanellatói freskóinak puttóival, allegorikus figuráival, Diana és Akteon történetét ábrázoló kompozíciójával.

12

) Sustris figurái sokkal nyúlánkabbak, előkelőbbek, könnyedebbek Vasari vagy Salviati többnyire erőteljes, néha nehézkes figuráinál ; kompozíciója pedig soha nem oly zsúfolt, mint azoké, hanem sokkal világosabb, jobban tagolt. Jóllehet Vasari és Salviati művészete sem mentes Parmigianino hatásától, alkotásaikban tisztábban érvényesül a római—firenzei hagyomány, mint Sustriséiben, akinek eklekticizmusa azonban még több szálból szövődött. Stílusára Firenze és Róma mellett Velence és Párma művészete is rányomta bélyegét ; bizonyára jól ismerte Parmigianino műveit, feltehető, hogy Pármában is járt, és akkor látta a közeli Rocca di Fontanellato freskóit. Érdekes, hogy művészetének manierista, parmigianinói sajátosságai elsősorban világi témájú freskóin és az azokhoz készült vázlatokon tűnnek szembe, a konzervatívabb szimbolikus-vallásos kompozíciókon sokkal kevésbé. Művészetének ez a kettőssége — a szimbolikus-vallásos műveknek a hagyományokhoz jobban ragaszkodó stílusa és a világi, illetve történeti-vallásos kompozíciók ..modernsége" — egész oeuvrejében nyomon követhető, nemcsak a szerkesztés módjában, hanem pl. a típusok jellegében is. Ennek megfelelően a fentebb említett vázlatok — az Ószövetség áldozatát és a Szentháromságot Szt. Mihállyal ábrázoló rajz — szimmetrikus, kétzónás szerkesztésmódja nem egy szállal kapcsolódik a reneszánsz képhagyományhoz. A müncheni Michaelskirche számára készült vázlatok alakjainak típusa

13 közelebb áll a reneszánsz, mint a manierista szépségeszményhez. Ugyanez a típus jelenik meg a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének egyik, már régebben is Sustris műveként számontartott rajzán (44. kép),

14 amely a kínszenvedés oszlopát tartó angyalt ábrázolja. Az angyal zömök arányaival, erőteljes, plasztikus formáival — különösen Sustrisnak a berlini Kupferstichkabinetben levő, gyertyát tartó angyalára emlékeztet (43. kép),

15 amely feltehetően szintén a Michaelskirche egyik kivitelezésre nem került freskójához készült vázlatul. A budapesti rajzgyűjtemény két másik rajzát,

16 (mindkettőn angyal látható, egyik a kínszenvedés eszközeivel) témája és jellege ugyancsak az említett vázlatokhoz kapcsolja (45—46. kép), a határozatlan vonalak és a Sustrisnál gyengébb kvalitás miatt azonban inkább Sustris rajzai után készült másolatnak, semmint sajátkezű alkotásnak tartjuk.

17 "Steinbart, K.: id. m. 12, 19, 24. kép. 12 F r e e d b e r g, S. J.: Parmigianino, his works in painting. Cambridge, 1950. 23, 26, 27, 28. kép. "Steinhart, K.: id. m. 49-51. old., 57-60. kép. 14 Ltsz. 1387. F. Sustris : Angvalok a kínszenvedés oszlopával. Lavírozott tusrajz, 207x235 mm. Delhaes hagyaték (Sustris). 15 Steinbart, K.: id. m. 58. kép. 16 Ltsz. 58.45.K. — F. Sustris utáni másolat : Angyal. Lavírozott tussrajz, 237 X 116 mm. Országos Képtár ; Ltsz. 58.44.K. — F. Sustris utáni másolat : Angyal a kínszenvedés eszközeivel. Lavírozott tusrajz, 217x120 mm. Országos Képtár. E két rajzra, amelyet Hoffmann Edit kérdőjelesen Sustris utáni rajznak tartott, Fenyő Iván hívta fel a figyelmemet ; ezúton is hálás köszönetet mondok érte. 17 Stein hart, K.: id. m. 35, 37, 52 — 56. kép.