Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)

JAKUBIK ANNA: A Leinberger-műhely Piéta szobra

Leinberger műhelyéhez és a hatása alatt dolgozó mesterekhez kapcsolt szobrokkal összehasonlítva

20 Pietánk csak a berlini Kaiser-Friedrich-Museumban lévő Kálvária csoporttal, pontosabban Mária arctípusa a budapesti Máriáéval mutat rokonságot. A kompozíció a moosburgi főoltár típusát követi,

21 mesterének 0. Bramm a moosburgi oltár elkészítésénél is dolgozó szobrászt tartja.

22 A KaiserFriedrich-Museum Kálváriáján kívül több szobrot is kapcsol a mester működéséhez ; ezek azonban nem adnak olyan egységes képet, amelybe szobrunkat beilleszthetnénk.

23 így meg kell elégednünk a műhelymimka tágabb meghatározásával. Pietánk mintaképéül szolgáló Krisztus siratása relieffel kapcsolatban néhány •— Leinbergerre és műhelyére vonatkozó — adatot foglalhatunk még össze. A berlini reliefet a szakirodalom stílusuk rokonsága alapján két passio-relieffel kapcsolja össze : a szignált és 1516-ra keltezett Kálváriával (München, Bayer. Nationalmuseum) és a Keresztlevétellel

24 (Berlin, Kaiser-Friedrich-Museum). A passiojelenetek és a korabeli német festészet és grafika, pontosabban a dunai iskola alkotásai között fennálló összefüggésre már többen rámutattak.

25 A festészet hatása legerősebben éppen a Krisztus siratásán mutatható ki, így szobrunk is bizonyítja —•• bár közvetve — a XVI. század elejének Piéta típusáról általánosságban elmondottakat. A kisméretű Passio-rêliefek Georg Habich szerint a Landshutban dolgozó aranyművesek számára készültek.

28 Ilyen jellegű felhasználásukról nincs tudomásunk ; a müncheni Kálváriának azonban két, az eredetinél valamivel nagyobb méretű változata is fennmaradt.

27 A háttér nélküli magas-domborművek csaknem pontos másolatai Leinberger reliefjének. Bange

28 és az 1932-es landshuti Leinberger kiállítás katalógusa

29 id. Peter Delinek attribuálja, aki a müncheni kompozíciót többször is felhasználta. A Würzburgban megtelepedett szobrász korábban Leinberger mellett is dolgozott ;

30 az említett másolatok mindenesetre azt bizonyítják, hogy a Passio-reliefek a landshuti mester közvetlen környezetében ismertek voltak. Több műhely-variánsát ismerjük egyik késői művének, a kb. 1527-re keltezett Szenvedő Krisztusnak is.

31 Műhelymunkaként szerepel az egyetlen Piéta szobor is, (Gerzen, Plébánia) melyet az 1932-es Leinberger kiállítás bő anyagában találhatunk (33. kép).

32 A kompozíció típusa hasonló a budapestihez, de az alakok aránya, az * 20 Bővebb képanyag : B r a m m, O.: Hans Leinberger, seine Werkstatt und Schule Münchener Jahrbuch der Bildenden Kunst N.F. V. München, 1928. 116. 21 Goldschmidt: id. m. 200. 22 B r a m m : id. m. 180. 23 Bra mm: id. m. 187 — 188. 24 B a n g e, E. F.: Die Kleinplastik der deutschen Renaissance in Holz und Stein. München, 1928. 36. és 37. tábla. 25 H a h i c h, G.: Hans Leinberger, der Meister des Moosburgcr Altars. Münchener Jahrbuch der Bildenden Kunst I. München, 1906. 119. ós Buchheit — Lill: id. m. 21. Kat. sz. 10. és 11. 26 Habich: id. m. 122. Bange (id. m. 4L) szerint a Kálvária talán házi oltár dísze lehetett. 27 Az egyik Berlinben (Kaiser-Friedrich-Museum), V ö g e, W.: Die deutschen Bildwerke und die der anderen Cisalpinen Länder. Beschreibung der Bildwerke der Christlichen Epochen. IV. Berlin, 1910. 258. sz. A másik Nürnbergben (Germanisches Nationalmuseum), J o s e p h i, W.: Die Werke Plastischer Kunst im Germanischen Nationalmuseum Nürnberg. Nürnberg, 1910. 401. sz. 28 B a n g e : id. m. 85, 89. tábla. 29 Buchheit — Lill : id. m. 21. Kat. sz. 10. 30

Thieme — Becker: Allgemeines Lexikon IX. Leipzig, 1913. 24. 31 F e u 1 n e r, A.: Hans Lembergers Christus in der Rast. Beiträge zur Geschichte der Deutschen Kunst I. Augsburg, 1924. 215. old., 133. kép. 32 B u c h h e i t — L i 11 : id. m. 36. Kat. sz. 52.