Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)

JAKUBIK ANNA: A Leinberger-műhely Piéta szobra

A LEINBERGER-MŰHELY PIETA SZOBRA 1919-ben, Ladányi Niczky Andrásné ajándékaként került a Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteményébe — több szoborral együtt — egy életnagyságnál kisebb Piéta (32. kép). A leltárkönyvben mint XV. századi délnémet mester műve szerepel,

1 de már 1926-ban az új szerzemények kiállításán kérdőjelesen Hans Leinbergernek tulajdonították.

2 Múzeumunk szoborgyűjteményét ismertető cikkekben is említik mint Leinberger alkotását.

3 Általában fiatalkori műnek tartják, de részletesebben nem foglalkoznak vele. A szobor hársfából készült részben magas-dombormű, részben kerek kidolgozással. Hátoldala simán lefaragott. Mérete 81x58 cm. Festése eredeti. A kissé megnyújtott függőleges arányok arra mutatnak, hogy mestere alulnézettel számolt. A térdelő Máriát és előtte a földön ülő halott Krisztust háromszögű kompozíció foglalja zárt egységbe. Mária balkezével tartja fiának fejét,

4 jobbjával pedig jobb felsőkarját fogja. Fehérre festett kendője hullámos vonallal keretezi az arcot, eltakarva a hajat és részben a homlokot is. Alsó része a vállra borul, egyik vége pedig a mell előtt átvetődik a balkarra, A nyak alatt a kendő két széle kifelé fordul és jellegzetes, külső oldalán ívelt vonalú síkot képez. Az egész alakot beborító, elől csattal összefogott köpeny arany ; a helyenként kopott aranyozás alatt látható a cinóberpiros alapozás. A köpeny alatt a nyaknál szorosan záródó piros ruha. A lapos, kissé elnagyolt, nyugodt redők éreztetik a test mozgását. A térdelő mozdulat azonban bizonytalanul megoldott, mintha a szobrász a háromszög-kompozició zártsága kedvéért lemondott volna a mozdulat stabilitásáról. Mária arca kerek, lágyan formált felületekkel, csak az orr mintázása mutat kissé élesebb vonásokat. A siratást a lefelé tekintő szemek kétségbeesett nézésével és a csukott száj fájdalmas vonásával fejezi ki. Krisztus kissé jobbra hajló feje hasonló jellegű. A majdnem lehunyt szemek, a kissé nyitott száj éreztetik az átélt 1 Leltári száma 5433. A szobor alján piros festékkel gyűjtőbélyegző és XXVII szám. A bélyegző nem utolsó tulajdonosától származik ; eredetének tisztázása még nem állt módunkban. 2 Országos Magvar Szépművészeti Múzeum. Az új szerzemények kiállítása. 1924 — 26. Budapest, 1926. Kat, sz. 4. 3 Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum évkönyvei. II, 1919—1920. 83; Elek A.: A Szépművészeti Múzeum új szerzeményei. Magvar Művészet I, 1925. 32.; Petrovics, A.: Budapest : Museum der Bildenden Künste. Neuerwerbungen. Belvedere, Forum VII, 1925. 121. old., 4. kép.; Balogh, J.: Die alten Bildwerke des Ungarischen Museums der Bildenden Künste. Magyar Női Szemle II, 1936. 206.; Csánky D.: A Szépművészeti Múzeum újonnan rendezett gvűjteményei. Magyar Művészet XII, 1936. 250.; Balogh, J.: Die alten Bildwerke des Ungarischen Museums der Bildenden Künste. Forum VII, 1937. 92. A felsorolt irodalom dr. Balogh Jolán szíves közlése. 4 A fejet tartó kéz a hátoldalon nincs kidolgozva.