Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

DÁVID ANTAL: Egy ékiratos tábla Ur III-ból

fiúnak ma már teljesen igazolt összeállításában,

18 olyan lényegbevágó egyezéseket mutat a szóban forgó terrakotta-csoporttal, amelyek semmiképpen nem alapulhatnak véletlenen. Mindenekelőtt a kompozíció egyezése : a két alak egyaránt magas herma mellett áll, pihenő lábuk a herma felőli oldalon, a fej mellé emelt karjuk a herma feje fölött helyezkedik el. A karok tartása kompozicionális szempontból csaknem megegyező. Megegyező vonása a két kompozíciónak az is, hogy a hermával ellentétes oldalon egyik esetben a pálmaág,

11

* másik esetben pedig az amphora és az oldalra nyúló szárny kereteli a főalakot. Mindkét csoport egynézetű, reliefszerűen felépített, s egyaránt szerepet kap bennük a herma élettelen, szabályos törzsének és a karcsii fiútestnek kiszámított ellentéte. A két csoport alapgondolata is teljesen megegyező. Mindkét esetben Eróst látjuk, atlétaként, a palaistrák istenének, Hermésnek hagyományos típusú képe mellett, a versenyben aratott győzelem jelképeivel. A mahdiai szoborcsoport főalakját Erósnak kell neveznünk, annak ellenére, hogy az újabb irodalomban — az első publikációval ellentétben — szokássá vált ,,Agón"-nak hívni.

20 Ez az elnevezés azonban, amelyet legutóbb Picard professzor igyekezett alátámasztani,

21 nélkülözi a szükséges alapokat. Nincs semmi biztos forrásunk arra nézve, hogy az ókorban kialakult volna az agón megszemélyesítésének ikonográfiái típusa.

22 Pausaniasra (V 20,1 ; V 26,3) szokás hivatkozni, ez azonban éppen ellene szól a feltételezésnek. Pausanias egyik helye sem írja le az általa ,,Agem"-nak nevezett alakot, csak egy ízben mondja, hogy ez kezében haltéreket tartott. Még ha fel is tételezzük, hogy a késői exégéták által ,,Agón"-nak nevezett alakok szárnyakkal bírtak volna, és nem — mint ez valószínű — egyszerű atlétaábrázolások voltak, akkor sem lenne okunk arra. hogy mást lássunk bennük, mint Eróst, akinek az atlétikával, a gymnasionok világával való szoros, és az archaikus görög társadalomban mélyen gyökerező kapcsolatát számos adat világítja meg.

23 A férfiAJA 47 (1943) 375 ; The Sculpture and Seulptois of the Greeks (1946) 297 ; P r a s c hn i k e r, C. : Anz. Akad. Wien, 82 (1945) 20 k. ; P i c a r d, Ch. : Comptes Rendus Acad. des Inscr. 1946. 671 kk ; Picard, Ch. : RA XXVII (1947) 216 k. ; A m a n d r y, P. : Annuario délia Scuola Archeologica di Atene 24 — 26 (1946 — 48) Î91 ; Lippold, G. : Griechische Plastik. (1950) 352; Mut h mann, F.: Statuenstützen. (1951) 17; R u m p f, A. : ÖJh 39 (1952) 86 ; Picard, Ch. : Karthago. 3 (1952) 83 kk ; B i e b e r, M. : The Sculpture of the Hellenistic Age (1955) 81 k. ; — Az itt közölt fényképek átengedéséért hálás köszönetemet fejezem ki a Musée Alaoui (Tunisz) igazgatóságának. 18 Az összetartozást Hauser (id. m.) és Studniczka (id. m.) vetették fel. A két darabot azóta a tuniszi múzeumban gipszmásolatban összeállították, 1. : P i c a r d, Ch. : RA XXVII (1947) 217, 2. jegv. 17. kép; Karthago 3 (1952) 85, 1. kép. "Studniczka, F. : i. h., Picard, Ch. : Karthago. 3 (1952) 100. 20 A magát megkoszorúzó, pálmaágat tartó Eres típust elcször Schreiber (Roscher ML I) 1884 — 86 (107) nevezte Agónnak, nem az akkor ismeretlen mahdiai szoborral, hanem az athéni i. e. II. sz.-i tetradrachma-ábrázolással kapcsolatiam A mahdiai szobrot először Häuser és Studniczka nevezték el Agónnak. 21 Karthago 3 (1952) 83 kk. 22 R e i s eh : RE I (1893) 835 k., S a g 1 i o : Dar.-Sagl. Diet. I (1877) 147 ; S c h r e ib er : Roscher ML I (1884 — 86) 107 ; Kra us, Th. : Jdl. 69 (1954) 38 kk. 23

Furtwängler, A.: Roscher ML I (1884 — 86) 1343; Colli gn on, M. : Dar.-Sagl. Diet. I. 1597; Was er: RE VI (1907) 491 k. ; Greifenhagen, A.: Griechische Eroten. (1957) 43, 62. — Eres kultusza gvmnasionokban : Samos (RE VI 491 ; G r e i f e n h a g e n : id. m. 58), Elis (Paus. 6, 23, 3.5 ; RE VI 491), Athén (Paus. I, 30, 1 ; Athenaios XIII 609d etc., G r e i f e n h a g e n : id. m. 58, 79, 81 ; Jude ich: l'opographie von Athen.

2 (1931) 464, — Erós szobrok gvmnasionokban: Athen. XIII, 551 ; Clem. Alex. Protrept. p. 38 ; Lactant. I, 20 ; Enstath. ad Homer p. 1596. vö. : C o 11 i g n o n, M. : Dar.-Sagl. Diet. I 1597 ; O e h 1 e r, J. : RE VII (1912) 2022 k.