Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

AGGHÁZY MÁRIA: Az Esterházy család síremlékszobrainak modelljei

gondoskodtak saját síremlékükről. így tett Esterházy Pál apja, Miklós is, 1641-ik végrendeletéből olvashatóan : ,,A monumentumokat azon vagyok, hogy halasztván Isten életemet, magam elkészíttessem . . .

4 Fiai minden valószínűség szerint ebben is együtt akarták követni apjukat, amint annak végrendelete alapján a csaláeli vagyon megosztását is vita nélkül, egyetértésben hajtották végre. Szobraink tanúsága szerint a Pozson}

r

ban megvalósulásnak induló terv azonban alább ismertetendő okból fé'lbemaraelt. A legmagasabb társadalmi rétegek végleges síremlékein faszobor ugyanis sehol sincs. Legtöbbször kő, vagy márvány az anyaguk, külfölden ezenkívül bronzba is öntettek a megörökítésre vágyók szobraikat. Ezenkívül peelig Esterházy Pálnak eeldig még tisztázatlan körülmények között létesült végleges márvány síremlék-alakja első feleségével együtt Kismartonban van.

5 A pozsonyi faszobrok tehát nem a kivitelezett síremlék alakjai, hanem bronzöntvény számára készült minták. Ilyen teljesen kidolgozott fa öntőminták ismeretesek a XVI—XVII. század szobrászi gyakorlatában. Példaként az augsburgi Paul Mayr-tól Heinrich Urach-i gróf részére készített síremlék-moclellt említjük." A Pozsonyban tervezett nagyobb arányú síremlék-sorozat bronzbaöntésre váró alakjai nem szokatlan emlékei a XVII. század második felének. Pozsony 1600-tól kezelve fél évszázadon át és éppen a vezető szerepet játszó legelőkelőbbek megbízásai révén, az alakos síremlék-szobrászatnak amúgy is széles hatósugarú, virágzó központja volt.

7 Emlékei között például lllésházy István 1609-es bazini és Illésházy Gáspár 1649-es trencséni síremlék-alakja teljesen hasonló ruhaviseletű, mint a mi jelenleg tárgyalt férfi szoboralakjaink. A páncél felső testüket és karjukat fedi, lábvértjükre egy a mellvért alatt viselt, könnyebb szövetanyagból készült ruhadarab szárnya borul. A bronzöntés gyakorlatára ugyancsak van adatunk Pozsonyból : 1648—1678 között ott működött a nürnbergi származású Balthasar Herold műhelye, gazdag sorozatát szállítva a harangoknak az Északnyugati Felvidék és Nyugat-clunántúl templomaiba. A műhely 1653-tól már Bécsben is dolgozott, de Pozsonyban datált utolsó harangján az 1678-es évszám olvasható. Eközben már a bécsi műhely is szállított további darabokat Magyarországra mint azt az 1675-ös pozsonyi dóm harangjai bizonyítják.

8 Harangokon kívül ágyúöntéssel is foglalkozott a Herold-műhely és ezen a téren megrendelői voltak már 1663-ban Fraknó urai, az Esterházyak.

9 Figurális szoboralak öntetésére azonban még más irányból is nyerhetett a művészetpártoló magyar főúr ösztönző eszmét. A Herold-műhelyből került ki a bécsi Am Hof-tér bronz Mária-oszlopa főfigurájával és négy fegyveres, szárnyas puttójával együtt az 1665—67 közötti évekből.

1

" Ennek kő talapzatát pedig az a Carlo Martino Carlone készítette, akivel 1663-ban Esterházy Pál szerződést kötött kismartoni kastélyépítkezéseinek tervezésére.

11 Esterházy Pál kapcsolata Balthasar I B u b i c s Zs. —

M erényi L. : id. m. 266. 5 C s a t k a i, A.—F r e y, D. : Ost. Kunsttopographie XXIV. Pol. Bez. Eisenstadt . . . Wien, 1932. 46. old. 42 — 43. kép. ,! D e m m 1 e r, Th. : Die Grabdenkmäler des würtembergischen Fürstenhauses . . . Strasburg, 1910. Taf. 5. 7 A g g h á z y, M. : Grabdenkmäler des Ilochadels in Oberungarn aus dem XVII. Jahrhundert und ihre Stilquellen. Acta Históriáé Artium V. 1958. 107— 117. 8 Jedlicska P.: Kiskárpáti emlékek II. Eger, 1891. 318 — 319. — Kemény b.: Herold Boldizsár. Archeológiai Eresítő. XXVIII. 1908. 92-93. " Tlneme-Becker: Alig. Lexikon XVI. Leipzig, 1923. 520. 10 Lis t, C. : Bildhauer Arbeiten in Österreich-Ungarn. Wien, 1897. 20, 21. tábla. II Meiler S. : Az Esterházy képtár története. Budapest, 1915. XV.