Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

DÁVID ANTAL: Egy ékiratos tábla Ur III-ból

Athén életében bizonyos fellendülés indult meg,

53 amely a délosi szabad-ki 1 öll élénk kereskedelméhez kapcsolódva, nem utolsó sorban a város dicső hagyományokon alapuló kulturális és művészeti központként való újjáéledésében nyilvánult meg. Athén egész szellemi életét a klasszikus hagyományok ápolása jellemezte.

54 Ennek jegyében épültek az új gymnasionok,

55 amelyekben a testedzés mellett a szellemi oktatás már igen nagy szerepet játszott, és amelyek, mint a hellenisztikus világ valamennyi görög városában, a hellén öntudat és kultúra legfőbb központjai voltak.

56 A hellenisztikus gymnasionok a korábbi idők kiforratlanságával ellentétben, kijegecesedett építészeti formát kaptak,

57 amelyben nagy szerepet kapott a szobrászati dísz, elsősorban a közületek és magánosok által felajánlott szobrok. A gymnasionok oszlopcsarnokaiban és szentélyeiben álló szobrok főként a palaistrák isteneit, Héraklést, Hermést, valamint a gymnasionok jótevőinek alakjait ábrázolták.

58 így alakult ki az a szobrászati együttes, amely a rómaiak számára már mint tipikus egység, az „ornamenta gymnasióclé" jelent meg.

59 Ebben a környezetben, a hagyományos eszméket eklektikus formában kifejező művészet uralmának idején keletkezhetett kalchédoni Boéthos Eróscsoportja. Kérdés már most, hogy a II. sz.-i Boéthosra vonatkozó adatok lehetővé teszik-e athéni működésének feltevését ? Ilyen szempontból vizsgálva, különös fontosságc 1 kap a délosi felirat,

60 amely arról tanúskodik, hogy Boéthos az athéniek megr

ende lésére készítette el IV. Antiochos bronzszobrát. Nyilvánvaló, hogy a mesternek ekkor már kapcsolatban kellett állnia Athénnel. Boéthos már a század elején nevt s művész volt,

61 és mint ilyen készíthette Athén számára Erósát, s talán ezt követően a délosi szobrot. Figyelemre méltó még az a körülmény, hogy egy másik Boéthc: . Diodotos fia. kétséget kizáróan Athénben működött, s márványtrónján megörökitette a híres Zsarnokölő-csoportot.

62 53 Rostovtzeff, M. : id. m. 741 kk. 64 Be cat ti, G. : Rivista del It. 1st. d'Arch. e Storia dell'Arte. 7 (194C) 7 kk. 55 B e c a t t i, G. : id. m. 9. 56 A gymnasioni nevelés megnövekedett szerepe a hellenisztikus korban: von M ü 11 e r, L. : Die griechischen Privataltertümer. Hdb. d. Altertumswiss. IV. 1. 2 (1893) 176 kk. Társadalmi szerepe: Rostovtzeff, M.: id. m. 1058 kk., passim. 57 Dinsmoor, W. B. : The Architecture of Ancient Greece. (1950) 26;, 320 kk. Jé példa a priénéi gymnasion : Schede, M.: Die Ruinen von Priene. (1934) 81 kk. 58 Athén, Ptolemaion : J u d e i c h, W. : Topographie von Athen. (1905) 315. — Pergamon: Schober, A. : Kunst von Pergamon. (1951) 141 kk. — Általában : O eh 1er, J. : RE VII (1912) 2022 k. 59 Legfontosabb forrásunk erre Cicero levelezése (pl. Att. Í 9, 2). Vö. : Schneider, K: RE XVIII (1942) 2497; Juck er, H.: Vom Verhältnis der Römer zur bildenden Kunst der Griechen. (i950) 37 kü. ; B e c a 11 i, G. : Arte e gusto regli scrittoi i latini. (r951j 89 kk. — Ehhez szinte illusztrációként szolgál a „Campana"reliefek palaistra-csarnok sorozata : R o h d e n—

W innefeid: id. m. 144 kk. — Alexandriai terrakotta relief: Breccia, E. : Alexandrea ad Aegyprum. (192~) 280, 196 kép. 60 Löwv: IGB. 210. Vö. : Rumpf, A. : ÖJh 39 (1952) 86 kk. 61 Hiller v on Gaertringen : AA 1904, 208 kk ; RE Suppl. V (1931) 795. 62 S e 1

1 m a n, Ch. : JHS 67 (1947) 22 kk. ; Rump f, A. : ÖJh 39 (1952) 87. Boéthos athéni működését felvetették már: Merlin, A. — Poinssot, L. : Mo: . Piot 17 (1907) 46.