Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)

GERSZI TERÉZ: J. G. Bergmüller mennyezet-vázlata

J. G. B E R G M Ü LLE R MENNYEZET VÁZLATA A Comte Saint Germain-, a Wiesböck- és a Delhaes-gyűjteményből származik egy XVIII. századi, biszterrel lavírozott tollra jz, nyolcszögű, mennyezetfreskóhoz készült kompozíció vázlat, amely Máriát ábrázolja a mennyekben (40. kép).

1 Az alakoknak tollal való megrajzolása előtt ólomvesszővel vázolta fel a művész a figurákat ; néhol az ólomvesszőrajz erősen eltér a tollvonásoktól. A kompozíció felső részén a Szentháromság ábrázolása látható, a kis angyaloktól tartott földgömbtől balra, kezében koronát tartva Jézus, jobbra az Atyaisten, fölöttük a Szentlélek lebegő kis galamb képében. A bőköpenyes, térdelő Mária a kompozíció középpontjától kissé lejjebb, jobbra látható angyalok félkörívében. A gyors vonásokkal felvázolt mennyezetterv a bécsi Albertinában levő két kompozícióvázlattal mutat szoros, stílusbeli kapcsolatot;

2 utóbbiak Johann Georg Bergmüllernek (1688—-1762), az augsburgi művészeti Akadémia igazgatójának és vezető mesterének művei (41. kép). A három szent mártír megdicsőülését ábrázoló rajzok oltárképhez készült vázlatok, amelyek a művész elképzelését még a pesti rajznál is kialakulatlanabb, vázlatosabb formában rögzítik. A bécsi és budapesti rajzon az alakok, a fejtípusok, a ruharedők és a felhő rajzának ugyanaz a jellege, ami kétségtelenül azt bizonyítja, hogy egy kéz munkájáról van szó. További, még megoldásra váró probléma, hogy mihez készült a Máriát a menynyekben ábrázoló rajz. Az eléggé szegényes Bergmüller-irodalomban a freskófestészeti alkotások közt sehol sem szerepel ilyen témájú kompozíció.

3 Annál gyakoribb a mester oeuvrejében a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép. Lehetséges, hogy Bergmüller a kompozíciót freskóban sohasem készítette el, vagy esetleg számos tanítványa közül az egyik kivitelezte. Mindaddig, amíg a budapesti kompozícióvázlathoz tartozó freskó vagy olajvázlat (amennyiben egyáltalán van ilyen) fel nem bukkan, a rajz keletkezésének idejét csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani. A rajz szerkesztésének jellegzetességeit és a többi, Albertinában található, keltezett kompozícióvázlat stiláris sajátságait figyelembevéve, a mennyezetterv keletkezése az 1750-es évekre tehető. 1 Ltsz. 984. Német művész, XVIII. század : Mária a mennyekben. 278 X 275 mm. 2 T i e t z e, H.—T ietze = Conrat, E. — B enesch, O.—

G arzarolli = Turnlack h, K.: Die Zeichnungen der deutschen Schulen bis zum Beginn des Klassizismus. (Beschreibender Katalog der Handzeichnungen in der Graphischen Sammlung Albertina. Band IV.) Wien, 1933. No. 1166. Három szent mártír megdicsőülése. Ólomvessző, biszter, toll. Hátoldalon : u. a, a kompozíció Mária alakjával és a Szentháromsággal. Ólomvessző, biszter, toll. 262 x 182 mm. 3 Die Künstler Türkheims I. Teil : Läuterer, O.: Johann Georg Bergmiller. Landsberg am Lech. 30—38. A Bergmüllerre vonatkozó legújabb irodalom tájékoztatásáért és megküldetéséért ezúton is hálás köszönetet mondok Dr. Gerhardt Wocckelnek, a müncheni Zentralinstitut für Kunstgeschichte munkatársának. 9 Bulletin 12 121