Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 12.(Budapest, 1958)

TAKÁCS MARIANNE: Rottenhammer ismeretlen képe a Szépművészeti Múzeumban

A kép balszélét lezáró, félig fekvő nőalak és az előtte térdelő Ámor vagy puttó a mi festményünkkel azonos formavilágból származik. Ami a ,,Vénusz és Ámor" finom, miniaturaszerű színezését illeti, ahhoz a buda­pesti Szépművészeti Múzeum „Diana és Actaeon"-ja közeli analógiának használ­ható fel" (31. kép). 12 Kétségtelen, hogy az új budapesti kép Rottenhammer velencei korszakának eddig ismeretlen darabja. A hangulatos képecske a festő legjobb idejében készült, amikor még a velencei festészet forma- és színvilága felfedezésként hatott a fiatal művészre, de még elevenen élt benne északi hazájának természetszemlélete és mint a bajor festőiskola tagja, a miniaturafestészetből is sok technikai eredményt tudott hasznosítani. A képecskóre valóban jól illenek E. Strauss szavai, melyek szerint Rottenham­mer az érett velencei cinquecento fontos kompozicionális gondolatait tudta kis­méretű képein kifejezésre juttatni. 13 Festményünkön a táj és ember egyenlő hang­súlyt kapott, s ebben a harmóniában jön létre a kép annyira üde hangulata. Jelen tanulmány nyomdába adása után a kép enyhe tisztítása közben a bal alsó sarokban előtűnt egy H R monogram (egybefogva). A művész fiatal korából egész sor hasonló jelzésű képet ismerünk, így a brüsszeli múzeum „Apolló és Vénusz" című képe (Ltsz. 704), a Casseli képtár ,, Phaëton bukása" 1604-ből (Ltsz. 604), az ugyancsak Casselban őrzött „Szent család" 1605-ből (Ltsz. : 605), a párizsi „Paris ítélete", mely 1597-ben készült (Ltsz. 964) stb. A monogram előkerülése Rottenhammer szerzőségét kétségtelenné teszi. TAKÁCS MARIANNE 12 Olaj, réz ; 35,5 X 45,7 cm. Ltsz. 552. A kép az Esterházy gyűjteményből szárma­zik. A halványan ragyogó színeken túl is sok formai egyezést találunk a két kép között a táj és az előtér növényzetének megfestése tekintetében. 13 „Die kunstgeschichtliche Bedeutung Rottenhammers liegt darin, dass er als Deutscher die wesentlichen Kompositionsgedanken des reifen venezianischen Cinque­cento, bes. Tizians und Tintorettos aufnahm . . . Trotz weitgehender Anlehung an vene­zianische Kompositionsweise verrät sich die nordische Herkunft Rottenhanmiers im Vor­herrschen und in der Behandlung des Landschaftlichen, besonders in Werken der fr üben und mittleren Zeit". Thieme-Becker Künstlerlexicon . Bd. XXIX. 98.

Next

/
Thumbnails
Contents