Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

FENYŐ IVÁN: Francesco Maffei ismeretlen festményei

FRANCESCO MAFFEI ISMERETLEN FESTMÉNYEI Giuseppe Fiocco érdeme, hogy a XVII. századi Veneto színpompás festőjét, a vicenzai Francesco Maffeit kiemelte az elfeledettség homályából.

1 Az ő példája nyomán elsősorban az olasz művészettörténészek érdeklődése egyre inkább e különös és kitűnő festő felé fordult s a kutatók egyre-másra ismerték fel és publikálták műveit. Fiocco tanítványa, Nicola Ivanoff alapvető monográfiát írt a mesterről,

2 amelyben a Fiocco által megjelölt csapáson haladva felkutatta Maffei művészetének gyökereit és rekonstruálta fejlődését. A vicenzai Basilica Palladiana-ban 1956-ban rendezett nagyszabású M affei-ki állítás mintaszerű tudományos katalógusa is Ivanoff műve.

3 Ez a kiállítás még fokozottabban a művészre irányította a figyelmet, akinek stílusváltozásai nemegyszer meglepetést és rejtélyt jelentenek a kutatás számára. Művészetének sok arculata van, különböző hatások váltják fel egymást vagy vegyülnek egybe. A velencei cinquecento nagyjai hatottak rá elsősorban, de a kisebb jelentőségű manieristák — akiknek műhelyéből került ki — szintén rányomták bélyegüket művészetére. Fiocco nyomán arra is ismételten rámutattak, hogy Maffei a cinquecento hagyományokat a három nagy velencei ,,vendég-újító" — Fetti, Liss és Strozzi — számos vívmányának átvételével gazdagította. Annyi idegen stíluselem ellenére Maffei mégsem nevezhető eklektikus művésznek, mert mindig uralkodik a művész különös, sokszor szertelen és sokszor bizarr, de mindig rendkívül erős egyénisége. Azonban nemcsak az idegen hatások alkalmazása, hanem a művész egyéni hangja is nagy változásokat mutat a fejlődés egyes szakaszaiban. Maffei fejlődésének vizsgálatánál igen nehéz problémák várnak még megoldásra. Remigio Marini beható tanulmányban mutatott rá a Maffeikronológia számos problémájára és ellentmondására.

4 Különösen hangsúlyozta Maffei művészi pályafutásának kezdetével kapcsolatos problémákat. A kronológia megnyugtató tisztázása után dőlhet csak el néhány bizonytalanabb attribució sorsa is. Maffei művészetének történeti vizsgálatánál különösen őrizkedni kell esetleges előítéletektől, illetve a kutató által előre elgondolt, előre felállított tételektől. Nem lehet például az időrendi sorrendnél eleve abból a feltevésből kiindulni, hogy a művész fejlődése egyenes, töretlen vonalat jelent a manieristák (a Maganzák, Palma Giovane, Sante Peranda, a Bassanok) műhelyében eltanultaktól az egyre irracionálisabb, egyre szubjektívebb művek felé. A különböző hatásokat sem lehet 1 Fiocco, G. : Francesco Maffei. Dedalo, 1924. I. 219 — 249. 2 Olasz nyelven: Ivanoff, N. : Francesco Maffei. Padova, 1942. 1947-ben jelent meg, ugyancsak Padovában, a fiancia nyelvű kiadás. 3 Ivanoff, N. : Catalogo della Mostra di Francesco Maffei. Venezia, 1956. 4 Marini, R. : Precision! e conclusioni su Francesco Maffei. Emporium, 1956szeptember, 99 — 115.