Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)

WESSETZKY VILMOS: Megjegyzések a kanopusz-edények formakérdéséhez

Szövegünk mélyen vésett, szép formájú jelekkel van írva. A Sethe által közölt szövegformulával

11 megegyezően hiányzik benne a determinatívum Neit nevénél, de megvan Szelketnél. Érdekes, hogy Duamutef nevének mwt írásjegye egyszer a keselyű, egyszer az edényt tartó kéz jegyével jelenik meg. Az ntj vonatkozó névmás a Szelket-szövegben ntt femininum alakban fordul elő. A Kairói Múzeum kanopusz-anyagának G. Reisnertől származó alapvető publikációja

1-' után a kanopusz-edényeknek az egyiptomi halotti kultuszban elfoglalt jelentős szerepét kialakulásától kezdve elemezte és a kanopusz-szövegeket típusaikban osztályozta Sethenek említett értekezése. Amennyiben még nem teljesen tisztázott kérdésekről beszélhetünk, az magának az egyiptomi elképzelésnek e jelentős kultikus tárgyakra vonatkozó sokrétű, látszólag igen bonyolult változásaira vonatkozik. Kérdéses mindenekelőtt, hogy a Horusgyermekeknek az emberi test belső részeit őrző szerepe, illetve az ebben való hit milyen korra tehető. Sethe a Halottak Könyve alapján a két párt alkotó négyesség Butoba, illetve Hierakonpolisba helyezésével a birodalom egyesítése előtti időben állapította meg ezt.

13 A kanopusz-edények kialakulásának és formájának kérdésében a négy védőszellem nevének és jellegének a tisztázására is szükség volt. Ermannak a megállapítása, hogy Amzet (Imeszti) és Hapi (Hapui) neve duális alakú, biztos kiindulópontot nyújtott.

11 E duálisokkal szemben a másik pár neve kétségtelenül egészen más jellegű : „anyjának dicsérője", illetve „testvéreinek tisztelője (szó szerint : frissítője)". Amikor Sethe az utóbbiakat Hierakonpolis körébe vonja, az újbirodalmi sakál-, illetve sólyomfejű kanopusz-fedők eredetére is magyarázatot ad : 15 a sakál és sólyom az ősi városnak volt szent állata. Az említett duális nevek viselőire vonatkozólag azonban nem egyöntetűek a vélemények. Imeszti nevének (kapor, ánizs?) megjelenését a halottkultuszban Kees összeköttetésbe hozta a növény gyógyító és konzerváló erejű hatásával.

16 Ez ellen az igen tetszetősnek látszó feltételezés ellen szól azonban véleményünk szerint az a körülmény, hogy az Imesztiben való hit és az elnevezése arra a korra tehető, amikor a múmia belső részeinek a konzerválása még nem alakult ki. Imeszti nevénél a páros megjelenésre utaló duális, mint Sethe megállapította, a természetből vett hasonlatként a kettős gyümölcsű ánizs növényre utal.

17 A kanopusz-edények perszonifikálásakor a legtermészetesebb ábrázolási módot jelentő emberfejet Imeszti kapta. Kellő magyarázat nélkül maradt azonban Hapi, illetve kanopuszának majomfeje. Ha itt is a duális alakú névből és nem az esetleges nemzőerőt, termékenységet szimbolizáló (hp) jelentésből indulunk ki, ami a Horuszgyermekek esetében félrevezető volna, akkor a párban Imesztit kiegészítő Hapi neve duális formájával 11 Sethe: id. m. Texte : Typus XIX. d. 11 Reisner, G.: The Dated Canopic Jars of the Giseh Museum, Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde (Z. Ä. S.) 37, 1899. 61—. 13 S e the : id. m. 218. 14 Er man, A. : Beiträge zur ägyptischen Religion, Sitzungsber. d. Preuss. Akad. d. Wiss. Ph.-H. Kl. 1916, 1151, 3. jegyz. Erman a hp szót azonban az Apis rituális futtatásával hozta kapcsolatba és tévesen arra gondolt, hogy a kacsa-determinatívum megjelenése a Horusgyermekeken keresztül csak másodlagos. Vö. Otto, E. : Beiträge zur Geschichte der Stierkulte in Aegypten. Unters. XIII. 1938. 11. 15 Sethe: id. m. 224. 16 Kees, H. Der Götterlaube im Alten Aegvpten. Leipzig, 1941. 92. 15 Sethe: id. m. 222.