Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
WESSETZKY VILMOS: Megjegyzések a kanopusz-edények formakérdéséhez
MEGJEGYZÉSEK A KANOPUSZ-EDÉNYEK FORMA KÉRDÉSÉHEZ Az egyiptomi halotti kultusz köréhez tartozó régészeti emlékek közt a leggyakrabban előforduló tárgyak is még sok vitatott kérdést vethetnek fel. Ez vonatkozik alkalmazásuk módjára, de éppen úgy művészettörténeti vagy nyelvészeti szempontokra is. A skarabeusok vagy az usebti-szobrocskák ezrével előkerült példányai közt a tömegárucikkek mellett kiváló művészi kvalitást elérő példányok akadnak. Az előbbieknél az ábrázolások vallás- és művészettörténeti értékelése, az utóbbiaknál az öntőminták eltérései és a portrészerűség kérdése, mindkettőnél az érdekes szövegváltozatok megoldandó problémákat nyújtanak. Az ugyancsak nagyszámú ránk maradt ún. kanopusz-edények 1 sok példánya is e szempontokból vizsgálandó. A teljes anyag áttekintéséhez természetesen legalább a szövegek összefoglaló kiadványára, továbbá egyes gyűjtemények legszebb példányainak közzétételére volna szükség, amilyen pl. Wijngaarden kitűnő leideni publikációja. A Szépművészeti Múzeum két feliratos kanopuszának ismertetését is e szempontok indokolják. Az egyik példányon található, alább részletezett szövegváltozatról — a kanopusz teljes szövegének hieroglif közlésével — már ötven évvel ezelőtt említést tett Wreszinski 2 , majd utána alapvető értekezésében Sethe 3 is. 1 Az úgynevezett kanopusz-edények elnevezésére és összefoglaló jellemzésére 1. újabban: Bonnet, H. : Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte, Berlin, 1952, 365—, továbbá : Staatliche Museen zu Berlin. Ägypten und das Berliner Ägyptische Museum (S. Morenz). Berlin, 1955. 105. Az egyiptomi város nevéről helytelenül elnevezett belsőrésztartó edények kanopusz-nevének használatát joggal kifogásolja az utóbbi, azonban használata már túl mélyen gyökerezett az irodalomban. 2 Wreszinski, W. : Aegyptische Inschriften aus dem K. K. Hofmuseum in Wien. Leipzig, 1906. 182. Az itt közölt szöveg első sorában levő sqd szó jelentésére vonatkozó jegyzethez megjegyzésként közöljük, hogy a ,,die Wände dieser Kanope umfangen schützend" értelmezésnél helyesebbnek tartjuk a védelmet (sqd s3) nem az edényfalakra, hanem a szövegeknek is megfelelően a védőszellemekre vonatkoztatni. Az edénnyel azonosított istennőnek a belsőrészt, illetve az ezt képviselő Horusgyermeket védő szerepe véleményünk szerint nincs ellentétben azzal a szövegváltozattal, amelyet Hornekhti kanopuszán talált és tárgyalt Montét (Fouilles de Tanis, Les constructions et le tombeau d'Osorkon II. à Tanis, Paris, 1947. 63.). Az jmj névmás nőnemű 1. személy írásának kanopusz-szövegben megjelenő sajátosságával (jmft)), \ r , ö. Junker, H. : Eine neue Bezeichnung des Pronomen absolutum im Ägyptischen, W. Z. K. M- XXII. 1908. 175.), egy más alkalommal külön szeretnék foglalkozni. Az istennő által mondott szövegben egy nőnemű második szcmélyű névmásnak — az istennőnek önmagával való azonosítással történő szokásos megnevezése helyett (»bennem«), — egy csupán, mint »edény«-re vonatkoztatott feltételezése (»benned«) semmikép sem látszik indokoltnak. 3 Sethe, K. : Zur Geschichte der Einbalsamierung bei den Ägyptern und einiger damit verbundener Bräuche, Sitzungsber. d. Preuss. Akd. d. W T iss. Phil.-Hist. Kl. 1934 230. Texte : Typus XIX. d., 20. jegyzet, 14.*
