Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
KOVÁCS ÉVA: Corot képei Magyarországon
ban, Velencében járva kizárólag városi veduták jelzik útját. Első ízben (1825— 1828 között) Rómában és főleg Róma környékén, az Albanói hegység festői tavai mellett dolgozott, s ide, Ariccia, Castellanea, Nemi vidékére tért vissza, rövid időre 1843-ban, utolsó olasz útja alkalmával. Ennek a tájnak motívumai ismerhetők fel a múzeum képén is. A Rómakörnyéki képek hátterében gyakran feltűnik egy-egy kupolás épület, közöttük természetesen a San Pietro uralkodó kupolája is. Corot számára azonban az Ariccia-beli templom a legkedvesebb, Bernini egyik legnagyobb építészeti remeke, melyet kupolájával és finom arányú tornyaival gyakran rajzolt és festett. Egy másik centrális-kupolás templomot emelt Bernini a közeli Castelgandolfóban. Ez a San Tommaso da Villanova, a mellette emelkedő tornyos pápai nyaralóval együtt látható szerintünk az Itáliai emlék hátterében, mely így Castelgandolfo környékét ábrázolja, előtérben az Albanói tó szélével. 2 Ezt megerősíti a Souvenir de Castelgandolfo, egy 1865—68 között készült tájkép a Louvre-ban, mely óriási, rezegni látszó, áttetsző lombozatú fáival és a fa tövében ülő apró, fuvolázó pásztorfiúval a mester késői tájképfestészetét képviseli. A kép hátterében balról, tükörképszerűen és kissé széthúzva ott találjuk a kupolás templomból és tornyos kastélyból álló, jellegzetes körvonalú épületcsoportot (Robaut, 1265). Az ábrázolt táj tehát az Albanói hegység egy része, ahol különösen első itáliai tartózkodása alatt sokat dolgozott. A festésmódon és az említett stílussajátosságokon kívül e korai időre, 1826—27 körűire teszi még a képet az épületcsoport viszonylag közeli és tömegében igen konkrét megfestése, a fák lombjának egységes sötét árnyékként történő ábrázolása és a kis, pirossapkás halászó alak a tó szélében, mely csaknem azonosan ismétlődik a Nemi tó mellett ebben az időben készült Rákhalászon (Robaut, 165). Egy évvel korábban, mint az előbbi, 1915-ben került a múzeum tulajdonába, szintén műkereskedelemből az 1872-ben festett Coubroni emlék (51. kép), eredetileg Dutilleux, Corot barátja gyűjteményének egy darabja. 3 Fátyolos fakoronáival, levegős tágasságával ós a tájba meghitten beolvadó alakocskáival, már a jellegzetes, érzelmes hangulatú tájakra példa, s ilyenként igen korán reprodukálták. 4 A Modern Külföldi Osztály 1956-ban rajzokkal, grafikákkal és néhány szoborral együtt ideiglenes kiállítás keretében mutatta be legszebb anyagát : ez alkalommal került sor a Corot-képek restaurálására, letisztítására. A képek restaurálását Sárdy Brutus végezte igen gondosan. A sárgás firniszréteg eltávolítása különösen a Coubroni emléken hozta jólesően napvilágra a kéknek és finom gyöngyházas szürkének árnyalatait és a korábban teljesen elmosódottnak tűnő háttér részletgazdagságát. A kép igen vékony réteggel festett, ellentétben az előbbi pasztózus olasz tájképpel, s középtájt, a felső festékréteg alól áttetsző vékony fatörzsek árulkodnak arról, hogy eredetileg a vásznon más kompozíciót kezdett a mester. Corot, kinek művészetében intenzíven élt a megelőző század francia művészetének hagyománya, a klasszicizmusnak Ingres képviselte más szólamú, stilizáltabb iránya és a Delacroix-i romantika két ellentétes pólusa között haladt. A barbizoni 2 A hely meghatározásához nyújtott szíves segítségért ezúton mondok köszönetet Alessandro Alessandrininek (Róma), az olasz—magyar barátság régi ápolójának. s Souvenir de Coubron, o. v. 46 X 50 cm. Ltsz. 362. B. — Robaut: 2094. sz. Szintén Petrovics Elek vásárolta Bernheim J. & C. cégtől. Külföldi mesterek, stb. Kat, 20. sz. 4 Roger-Milès, L.: Corot. Paris, é. n. képe 16. lap után. A közölt rajzon, melyet Edmon Yon készített a festmény után, hiányzik a fák alatt jobbról levő alakocska és balról a csónak.
