Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
FENYŐ IVÁN: Francesco Maffei ismeretlen festményei
„Vizitáció" kompozícióján annál nagyobb erővel éledjen fel Tintoretto befolyása. 25 Egyszerű, zárt kompozíciójával a korai tintorettos Maffei-festmények közé sorozhatnánk a veronai múzeum Utolsó vacsoráját, 26 ha a fejtípusok nem lennének annyira összhangban a későbbi Maffei-fejekkel. A mester kissé elnagyoló ecsetvonásokkal rajzolt egyéni típusait keveri a Jacopo Bassano—Strozzi szintézisből származó fejtípusokkal. Fiocco rámutatott arra, hogy ebben az egyszerűségében annyira hatásos festményben Tintoretto San Trovaso Cena-jának gondolata tükröződik. (Fiocco : Dedalo. 1924. id. m. 222. old.) De a kompozíció még hűbben követi az ugyancsak velencei San Simeone Grande Cena-kompozícióját. 27 Ezekkel a fejtegetésekkel azonban már messze eltértünk tulajdonképpeni tárgyunktól, a budapesti,,Ecce Homo"-nak Maffei oeuvre-jébe való beillesztésétől. Ez a szép festmény — minden bizonnyal egy nagyobb oltárkép vázlata, modelloja — sokkal inkább ad fogalmat az egészen fiatal Maffei művészi képességeiről, mint a Bassano del Grappa-i, Maganza után készült Ecce Homo. A budapesti festmény ismeretében az 1626 körüli Maffei-festmények érett kvalitását is jobban értjük. A mester korai művészete becses dokumentummal lett tehát gazdagabb. A Francesco Maffei stílusával összefüggő másik budapesti festményt, Salamon bálványimádásának ábrázolását magángyűjteményben találtuk (42. kép). 28 A kissé pongyola, torzító rajzú, könnyedségében mégis erőteljes hatású kis vázlat nem olyan jelentős, mint a művész korai munkásságára fényt derítő „Ecce Homo". De érdemes e cikk összefüggésében megemlíteni és reprodukálni, mert összhatásában, részleteiben és rendkívül élénk színeiben Maffei művészetének elemeit tartalmazza. Ez a modelletto is a mester aránylag korai munkáival mutat leginkább rokonságot, így például a Capella di S. Giuseppe fríz festményeivel a vicenzai dómban, amelyek Ivanoff szerint valószínűleg 1640 után keletkeztek, minthogy a kápolnát Fr. Barbarano szerint abban az évben dekorálták. 29 Végül nem szeretnénk említés nélkül hagyni egy további festményt, amely a Galerie Helbing 1917. április 20-i árverési katalógusában jelent meg mint Dosso Dossi műve (31. sz., IV. tábla, 159x107 cm). A „Lucretia halálát" ábrázoló kép (41. kép) az említett katalógus gyenge reprodukcióján is annyira hasonlít a bolzanoi királyi palota Maffei-képeihez, hogy a mesterrel való összefüggésének kérdését fel kell vetnünk. 30 De egyes alakok típusa eltér Maffei nyúlánk figuráitól. Lucretia férje, L. Tarquinius Collatinus határozottan Pietro Vecchia művészetét idézi emlékezetünkbe. A két művész kölcsönhatásáról azonban a Maffei-irodalomban ismételten volt szó és legutóbb az Arte Venetaban Remigio Marini konkrét pél25 A rovigo i Pictát ér Bemutatást lásd Ivanoff: id. m. XXV. és XIII. kép. — A carpenedoloi Santuario della Madonna del Castello Vizitációjának reprodukcióját lásd Pevsner, X. : Die Wandlung um 1650 in der italienischen Malerei. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte. Bd. VIII. 1932. 79. 10. kép. 26 Ivanoff: id. m. XXXVII. kép. 27 Berekén, E. v. d. : Die Gemälde des Jacopo Tintoretto. München, 1942. 85. és 101. kép. 28 Bedő Rudolf gvűjteménye, Budapest, vászon, 37x47,5 cm. 29 Ivanoff: Catalogo . . . 1956., 8., 9., 10. sz. — Barbarán o, F. : História Ecclesiastica di Vicenza. 1761. 110. 30 A bolzanoi képekre vonatkozóan lásd Ivanoff, N. : Rivista d'Arte. 1936. 2., 3., 4. kép. — Nem tudom, mi lett a Helbing-aukció nem érdektelen képének a sorsa. A budapesti Szépművészeti Múzeum könyvtárában levő Helbing-katalógus példányba a kép mellé valaki tintával Nemes Marczell nevét jegyezte fel. Vajon az ő gyűjteményéből került ki a kép, vagy pedig a híres gyűjtő vásárolta az 1917. évi árverésen?
