Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
GERSZI TERÉZ: Egy hórapábrázolásokból álló, XVI. századi német rajzsorozat
ciók. A nürnbergi kismesterek körének legtermékenyebb és legnépszerűbb alakja H. S. Beham ezekben az esztendőkben —• száműzetésének első éveiben — kezdte meg illusztrátori tevékenységét és metszette fába, illetve rézbe híres parasztmulatságokat, lakodalmakat, táncoló, veszekedő, enyelgő és tivornyázó falusiakat ábrázoló sorozatait és egyes lapjait. A Luther imádságos könyvében megjelent hónapábrázolások is az 1520-as évek második felében és 30-as években készült zsánerjelenetek csoportjába tartoznak ; különösen nagy népszerűségüket a metszetek számos kópiája ós variációja bizonyítja. 6 E metszetsorozatnak és a rajzoknak összevetése arra enged következtetni, hogy a rajzok alkotója a Beham-féle metszetek felhasználásával készítette az ablaküveg terveket. A hosszanti formátumú fametszetek motívumai a kerekformájú rajzokon összevontan, redukált környezetrajzban és csak a főalakok felhasználásával vannak ábrázolva. így például a január hónapot jelképező rajzon a cserépkályha mellett álló nőalak ós az asztalnál ülő egyik férfi hiányzik és a fametszeten levő boltozott terem ábrázolása helyett csak egy kis falrészlet jelzi a rajzon a szobabelsőt. A rajzsorozat következő lapján a tűz mellett melegedő alakok nem szerepelnek a fametszet-sorozatban. Ez a motívum a közkedvelt lapok számos változatának egyikén, az 1529—-30 körül S. H. Beham által készített fametszetsorozat (36. kép) januárt jelképező lapján látható. 7 A kályha mellett étkezők téli hangulatot érzékeltető jelenete ezen a változaton nyílt tűznél melegedő férfi motívumával gazdagodott. E részleten kívül a fametszet-variáció zodiákus jegyei —- különösen az ikrek, a szűz, a rák és a nyilas ábrázolásai —- is igen hasonlítanak a budapesti rajzokéra, amelyeknek alkotója ezek szerint jól ismerte az 1527-es metszetsorozat variációit is. Mindkét metszetsorozat két-két lapjának, a február és a március hónap ábrázolásának motívumai nem eléggé karakterisztikusak, bizonytalanok és kialakulatlanok. így például a korábbi metszeten a fát nyesegető alak mindkét hónap ábrázolásán szerepel, a magvető figurája pedig az 1527-es lapon az év harmadik, a későbbi változatnál pedig a második hónap kompozíciójában. Feltételezhető, hogy a rajzok mestere e bizonytalan, kialakulatlan megoldás miatt tért el a február hónap ábrázolásánál mintaképeitől és csak a kos alakjával jelzett március kompozíciónál használta fel a fát nyesegető és szőlőművelő alak motívumát. Mindkét metszet előképtől eltérő megoldást mutat a fürdőző társasággal jelképezett május hónap ábrázolása. A metszeteken csónakban ülő, zenélő társaság érzékelteti a legszebb tavaszi hónap vidámságát. A rajzon a csónakázók csak staffage alakok, a jelenet főszereplői az előtérben ábrázolt fürdőzők, amelyek H. S. Beham „Ifjúság kútja" (B. 165) és a „Nők fürdője" (B. 167) című fametszetein szereplő figurákkal mutatnak rokonságot. 8 Az ábrázolások egy részénél a rajz mestere eléggé szigorúan ragaszkodott a fametszet-kompozíciók megoldásaihoz, így a január, április, június, augusztus, november és december hónapok ábrázolásánál lényegében teljesen átvette a fametszet egyes motívumait és csak a kerek formátumnak és az ablaküveg-tervrajz követelményeinek megfelelő kisebb változtatásokat tett az alakok elhelyezését, ß Pauli, G. : Haus Sebald Beham. Ein kritisches Verzeichniss seiner Kupferstiche, Radierungen und Holzschnitte. Strassburg, 1901. 408 — 410. Nr. 1199a 1210a, 1199b —1210b, 1199c —1210c, 1199d-121Öd, 1199e —1210e, 1199t— 1210t, 1199g—1210g. 7 Dodgson, C. : Rare woodcuts in the Ashmolean Museum. Burlington Magasin. LXIII. 1933. Pl. II. 1160 után. 8 Pauli, G. : id. m. Nr. 1214. H. S. Behamnak van egy kilenc lapból álló (a többi bárom hiányzik) hónapokat ábrázoló másik fametszet-sorozata is, amelyben a május hónapot fürdőző férfi- és nőalak jelképezi.
