Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 11. (Budapest, 1957)
RADOCSAY DÉNES: A kalocsai szarkofág töredéke
Az emlékünk származása körül folyó vitához hasonlóan problematikus volt ábrázolt témája is. A kérdésre két különböző megoldás igyekezett választ adni, az egyik szerint a két alak Péter apostolt és az angyalt, 6 a másik szerint Krisztust és Tamás apostolt ábrázolja. 7 E problematikus kérdések megoldására az első támpont a dombormütől térben és időben is elég messze eső Szent András skót szarkofágja (9. kép). A skót szarkofág homlokoldala hármasosztású, két szélén az egész szélesség egy-egy negyedét kitevő függőleges mező fekvő téglalap alakú középső teret keretez. A két szélső mező témája a kisméretű reprodukció alapján nem határozható meg, de annyi mindenesetre megfig3^elhető, hogy itt is — akárcsak a kalocsai dombormű bal mezőjén — szeszélyesen kanyargó elemek között feltehetően néhány állat és esetleg néhány kis emberalak jelenik meg. Középső mezőjén Dávid király életének jelenetei láthatók. 8 Ez alkalommal az ábrázolások pontos leírása nem feladatunk, szempontunkból a lényeges csupán annyi, hogy a két szélső dekoratív mező a tényleges cselekmény középső mezőjével szimmetrikus hármas egységet alkot. Lényeges, hogy a skót szarkofág két szélső mezőjét a szobrász ugyanolyan dekoratív-kompomáló elvek szerint töltötte ki, mint a kalocsai mester domborműve bal mezőjét. E szerkezeti útmutatás alapján pedig immár úgy véljük, hogy kalocsai domborművűnk egésze könnyen rekonstruálható : itt is két dekoratív díszítésű szélső mező fogta közre az ábrázolás középső terét, itt is — akárcsak a skót faragványnál — a kompozíció szimmetrikus volt. Az azonos szerkezeti megoldás láttán önként kínálkozik a következő feltevés is, mely szerint eddig tisztázatlan rendeltetésű kalocsai domborművűnk egy elpusztult hajdani szarkofág hosszoldalának töredéke lehet (10. kép)'. Eeltevésünket támogatják a dombormű rekonstruálható eredeti méretei is. Hossza a mainak valamivel több mint kétszerese lehetett, magasságát a baloldali mező lefaragása lényegében nem érintette, vagy csupán néhány centiméterrel csökkentette, 20—26 cm között ingadozó vastagsága bizonnyal változatlan maradt. Eredeti mérete szerint a kőlap tehát 80—90 cm magas és 190—200 cm széles volt. De feltevésünket támogatja a domborműnek az egyéb kalocsai faragványok között észlelt stiláris különállása is. 9 Ha szarkofágnak készült, úgy szükségtelen akár az első, akár a második építési korszak kövei között keresni rokonait. Sőt éppen azért különbözik tőlük, mert nem az építőtevékenységgel egyidőben, nem az építkezés műhelyében, hanem attól függetlenül faragták. Eszerint kalocsai eredete is magyarázatot nyerhet. Igaz, hogy a Szent András szarkofágot a kalocsaitól kerek négy évszázad választja el, feltevésünk a nagy időkülönbség ellenére mégis indokolt. A koraközépkori síremlékszobrászat fejlődésének vonalát felvázolni cikkünk keretét messze meghaladó nehéz feladat lenne, de annyi megemlíthető, hogy e századok során az egyes motívumok, típusok hosszú életűek. A nyolcadik század közepéről származó skót síremléken is, a Dávid megöli az oroszlánt jelenete egy bizánci, Constantint ábrázoló ötödik századi porfir szobor kompozíciójára vezethető vissza. 10 11 Balogh I. : Adatok az olasz románkori szobrászat magyarországi hatásához. Archeológiai Értesítő. XLVI, 1932 — 33. 108. 7 Dercsényi D. : id. m. 31. — Gerevich T. : id. m. 142, 177. 8 C u r 1 e, C. L.—H e n r y, F. : Early christian art in Scotland. Gazette des BeauxArts. 6 /XXIV, 1943. 267. A közölt reprodukció alapján a.szarkofág rajzát DevichSándor készítette. Szívességét ezúton köszönöm. 9 F o e r k E. : id. m. 51. Ha feltesszük, hogy a szarkofágot nem egy kőből faiagták, hanem különálló kőlapokból illesztették össze, amire példa koiai sírládáink között több is akad, akkor belső mérete egv nagvobb holttest befogadásának is megfelel. 10 Cur le, C. L.—Henry, F.: id. m. 267.
