Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

ESZLÁRY ÉVA: Meinrad Guggenbichler Vizitációjának Mária-szobra

Dolorosa"-ján, a Szt. Antal-oltár baloldali angyalalakján,

14 a Szt. Wolfgang-oltár Kunigundáján

13 és a kirchbergi Szt. György-oltár kappadóciai királylányán (23. kép).

16 A finoman részletezett, párnás kezek (27. kép), sérült és helyenként kiegészített voltuk mellett is arra a mesterre vallanak, akiről monográfusa st. wolfgangi Szt. Ferenc szobrával kapcsolatban a következőket írja :

17 „Szent Ferenc kezei minden idők alpesi művészetének legjobb alkotásai közé tartoznak", és aki a legkülönbözőbb kéztípusok gazdag sorát alkotta. Hasonló változatosságot mutat az invenciózus mester a különböző korú és különböző érzelmeket kifejező arcok ábrázolásában is. Szobrunk arcvonásai a kirchbergi főoltár kappadóciai királylányának arcvonásaival mutatnak leginkább rokonságot. Múzeumunk darabjában Guggenbichler művészetének annyi jellegzetes vonása egyesül, hogy joggal tarthatjuk a mester, vagy a mester közvetlen befolyása alatt álló műhely alkotásának. Guggenbichler jelentősége és hatása az alpesi művészetben szinte Michael Pacheréhoz hasonló. Név szerint ismert tanítványai és számos követője közt azonban nem találunk olyat, aki a mester műveit részletformáiban ennyire híven követné. Szobrunkat színezése alapján helyezhetjük el legbiztosabban Guggenbichler ceuvre-jében. Ez a színes szobor olyan oltárkompozícióban szerepelhetett, melyben már nem az aranyozás dominál, hanem az ezüst alapon történő színes lazúrozás. Oltárkompozícióinak színessége 1706-ban St. Wolfgangban jelentkezik először és az 1706—1707-ben készülő kirchbergi Szt. György oltáron bontakozik ki teljesen.

18 Kirchbergi szobrainak

19 az általános osztrák fejlődéshez viszonyított korai színessége a monumentalitás barokk igényének csökkenésével, a kifejezés egyszerűsödésével és meghitté válásával párhuzamos jelenség. Ezekben H. Decker a délnémet rokokónak Guggenbichler művészetében korán megjelenő csíráit látja.

20 Szobrunkban ezek a sajátságok éppen úgy a friss kezdeményezés elevenségével jelentkeznek, mint a kirchbergi oltáron. Ezért a mester ceuvre-jében körülbelül a kirchbergi szobrokkal egy időben helyezhető el. A kirchbergi oltár a mester 1705-től 1709-ig tartó érett korszakának első éveiből való. Ezt megelőző korszaka, amely 1692-től 1705-ig tart, bizonyos pangást jelent művészetében.

21 A valóságnál szegényesebbnek mutatja ezt a korszakot az a körülmény, hogy ebben az időben készült műveinek jó része elpusztult. Lehetséges, hogy szobrunk ennek a periódusnak olyan elpusztult oltárkompozíciójáról való, mely nem sokkal a kirchbergi oltár előtt, vagyis 1704, 1705 táján készült. Guggenbichlernek ezt a terméketlen korszakát látszólag minden előzmény nélkül követi érett periódusa. Amennyiben a Szépművészeti Múzeum szobrának keletkezési idejére vonatkozó feltevés helytálló, úgy a benne már ekkor mutatkozó új vonások a mester fejlődését folyamatosabbanak mutatják, mint eddig hittük. ESZLÁRY ÉVA " Id. m. 63. kép. " Id. m. IV. tábla. 16 Id. m. 83. kép. 17 Id. m. 54. 18 Id. m. 62. 19 Id. m. 82 — 85. kép. Decker, H. : Barock Plastik. . . 133. kép. 20 Decker. H.: Meinrad Guggenbichler. 63. 21 Id. m. 40—49.