Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

CZOBOR ÁGNES: Caravaggio „Krisztus elfogatása" képe

CARAVAGGIO „KRISZTUS ELFOGATÁSA" KÉPE A Mattei család egykori római palotájának a XVII. században Caravaggio Krisztus elfogatását ábrázoló nagyméretű kompozíciója volt az egyik leghíresebb képe. Baglione több képet említ, melyeket Caravaggio Ciriaco Mattei részére festett: az Emmausi tanítványokat, a Hitetlen Tamást és egy Keresztelő Szent Jánost. Bellori viszont mint Asdrubale Matteinek festett képet említi a Krisztus elfogatását. A Mattei palota Caravaggio-képei elkallódtak. Az Emmausi tanítványokat csak Murphy metszetéről és a Hampton Courtbeli kópiáról ismerjük, a Hitetlen Tamás is csak másolatokban maradt fenn, ami pedig a Keresztelő Jánost illeti •— melyet G. Celio 1622 körül a Mattei palotában látott a Hitetlen Tamás kivételével a többi fentemlített képpel együtt és Pastor Frisonak nevezett — W. Friedlaender a jelenleg a Doria Pamphili Galleriában levő Ker. Jánossal kíséreli meg azonosítani.

1 A Krisztus elfogatását — mely a Mattei-képek közül kétségkívül a legjelentősebb lehetett — Bellori aprólékos részletezéssel leírja : ,,Tiene Giuda la mano alla spalla del maestro, dopo il bacio ; intanto un Soldato tutto armato stende il braccio, e la mano di ferro al petto del Signore, il quale si arresta patiente, ed humile con le mani incrocicchiate avanti, függendő dietro San Giovanni,, con le braccia aperte. Imito l'armatura rugginosa di quel soldato coperto il capo eT volto dall'elmo, uscendo alquanto fuori il profilo ; e dietro s'inalza una lanterna, seguitando due altre teste d'armati." E leírás alapján sikerült R. Longhinak 1943-ban

2 egy firenzei magángyűjteményben megtalálni az elveszett eredetinek egy másolatát (12. kép). A firenzei kópia elég hűen megőrizte a Belloritól ismertetett eredeti kompozíciót. Nemrégiben egy berlini magángyűjteményben a Krisztus elfogatásának a firenzeinél jóval gyengébb, lekicsinyített részlet-másolata került elő, melyet Hubertus Lossow a közelmúltban a Zeitschrift für Kunstgeschichte-ben publikált.

3 A berlini kópiatöredék egyes részleteiben eltér a firenzei másolattól. Ezek a különbözések Krisztus alakjának beállításában, a baloldali háttérben megjelenő holdas tájban és a lámpáson kívül a fáklyavilágítás alkalmazásában jelentkeznek. Nem sokkal később K. Malickaja a Krisztus elfogatása kompozíciónak egy újabb példányát publikálta, mely az odesszai Múzeumban van.

4 Az odesszai 1 Friedlaender, W. : Caravaggio studies. Princton, New Yersey, 1955. 170. 2 Longhi, R. : Ultimi studi sul Caravaggio. Proporzioni I. 1943. 13. 3 Lossow, H.: La presa di Christo. Zeitschrift für Kunstgeschichte. 1956. Band 19. Heft 2. 206—10. 4 Malickaja, K. : Az olasz iskola egy festménye az odesszai múzeumban. Iszkusztvo. 1956. Repr. No. 4. p. 69.