Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)
HARMATTA JÁNOS: Két feliratos szaszanida gemma
láthatunk, amelyet a gyöngyszegélyek helyett függőleges vonások díszítenek. 18 Monogram nincs, a lecsüngő hajfonatokat sima, vastag vonalak jelképezik. Az arc részletei közül csak a szakáll van valamennyire kidolgozva, a szemet, szemöldököt és a bajuszt csak egy-egy vastag vonal adja vissza, a száj és a fül pedig egészen hiányzik. Az arcél egy egyenes vonal, amelyből csak a nagy orr ugrik ki előre. A nyakék szintén hiányzik. A két gemma közötti eltérések egy része — a monogramos, gyöngyökkel díszített sisak, a méltóságot jelző nyakék hiánya — bizonyára azzal magyarázható, hogy a Szépművészeti Múzeum gemmájának tulajdonosa alacsonyabb rangot viselt, mint Bâfarray, s így öltözete egyszerűbb volt. Kétségtelen azonban, hogy az eltérések többi része nem ezzel, hanem a két gemma egész vésési stílusának különbözőségével áll összefüggésben. A Bäf array-gemma finom, aprólékos kidolgozásával felirata betűformáinak tanúbizonysága szerint a korai szaszanida korból származik. A szaszanida gemmák művészetének fejlődésében a Szépművészeti Múzeum gemmájának lényegesen későbbi szakaszt kell képviselni. Abban a korban, amikor ez készült, az ábrázolás kivitelezésének aprólékosságában és realitásra való törekvésében már jelentős hanyatlás következett be. így a két gemma között elég nagy időbeli különbségnek kell lennie, s ha pl. a Bäf array-gemma a III. századból származik, akkor a Szépművészeti Múzeum gemmáját legalább is a IV. század végére, de inkább az V. századba kell tennünk. Ezt a kormeghatározást — mint látni fogjuk — alátámasztja a gemma felirata is. A Szépművészeti Múzeum gemmájának legközelebbi párhuzamát így nem a korai szaszanida időkből származó híres moybaő-gemmákban, hanem egy Horntól közzétett, szemmelláthatólag késői berlini pecsétlőkőben kell látnunk. 19 Ez — amenynyire a közölt rajz alapján meg lehet ítélni — részletekbe menően megegyezik a budapesti gemmával. A kivitel ennél is sematikus, a sapkát vagy hajat ugyanúgy ritka vonalkázás jelzi, a hajfonatok csak vastag vonások, a fül jelöletlen. Eltérés abban mutatkozik, hogy a berlini darabon a hajat nem két, hanem három vastag vonal (diadéma?) választja el az arctól, s az ábrázolt személy nyakéket is visel. A berlini gemma felirata is a teljes hanyatlás képét nyújtja, ha ugyan egyáltalán eredetinek tekinthetjük. A betűk a felismerhetetlenségig el vannak torzulva rajta, Horn kísérletet sem tett megfejtésükre. A budapesti gemma feliratában az egyes betűk világosan olvashatók, a felirat egészének értelmezése azonban mégis nehézségekbe ütközik. Első pillantásra ugyanis a feliratot a következőképpen olvashatjuk : 1. sor ddlHw (a melJké a]att) 2. sor yl wp 3. sor zddm (az arc előtt) E felirattal kapcsolatban egy szokatlan jelenség ötlik azonnal szembe. Míg a szaszanida gemmák feliratainak elhelyezésében általánosságban az a gyakorlat érvé18 Arra is lehetne esetleg gondolni, hogy az ábrázolt férfi egyáltalán nem visel fejfedőt, s hogy a fejtetőn látható ritkán elhelyezett függőleges vonások a hajat jelzik. A hajnak hasonló, de sűrűn egymás mellett elhelyezett vonásokkal történő ábrázolását figyelhetjük meg pl. az egyik berlini gemma, női mellképén (S a r r e : id. m. CXLII t. 1). Ebben az esetben gemmánkon a hajat az arctól elválasztó két vastag vonalat diadémának értelmezhetnénk (vö. az előbb említett berlini gemma női mellképének diadémáját), amelynek díszítő szalagjait azonban a sematikusan dolgozó mester elhagyta. 19 H o r n—S t e i n d o r f f : Sassanidische Siegelsteine. No. 997 (I. t.).
