Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

KÁKOSY LÁSZLÓ: Egyiptomi szitula a Szépművészeti Múzeumban

Vékony elválasztó csík után a harmadik képmezőben több, egymástól kerettel elkülönített, tulajdonképpen azonban összefüggő ábrázolás helyezkedik el. A legszélesebb közülük két egymással szembenálló állatalakot mutat. A közöttük levő, sajnos szinte teljesen elmosódott folt eredetileg valószínűleg a lótuszon ülő Napgyermeket ábrázolta.

7 A képsor többi részén három térdeplő karját az ujjongás gesztusában tartó sólyomfejű lény (butoi lelkek) vehető ki. A hátralevő két rekeszben sakálfejű alakok láthatók (hierakonpolisi lelkek). A képmező alatt újabb díszítetlen csík következik. Az edény gombban végződő alsó része virág formájában van kiképezve. Ennek megmintázása meglehetősen elnagyolt. Bronzból készült. Felületének egy részét zöld patina borítja. Az ilyen típusú szitulák datálása rendkívül nehéz. Az egyetlen komolyabb támpontot a kairói 3463. sz. W3h-ib-R

c (Apries i. e. 588—570) névgyűrűjét viselő darab adja. Ez formájára és az ábrázolások tematikájára nézve is közel áll a budapesti példányhoz.

8 Sajnos azonban ez a tény még nem bizonyítja a darabnak a saisi korból való származását. A szituláknak ez a típusa ugyanis a saisitól a görög-római korig használatban volt.

9 Véleményünk szerint az a jelenség, hogy példányunk néhány teljesen elnagyolt jeltől eltekintve nincs feliratokkal ellátva, arra mutat, hogy a saisi kornál későbbi időből való. Leginkább talán a Ptolemaios kort vagy esetleg a császárkor elejét vehetjük számításba.

10 Szitulánk nem tartozik a különlegesen ritka darabok közé, a rajta levő, sajnos erősen sérült ábrázolások azonban ennek ellenére figyelemreméltóvá teszik. KÁKOSY LÁSZLÓ 7 Ld. pl. Bissing: id. m. Taf. I. 8 A felső mezőben ott két bárka látható. (A mellékalakok a mi darabunkon hiányoznak.) A középső mezőben hét álló istenalak foglal helyet. A harmadik képsort felirat helyettesíti. (Bissing: id. m. p. 24. kk). A budapesti darabbal kapcsolatban vö. még a következő szitulákat : kairói 3450 (Bissing: id. m. p. 13 kk), 3462 (Bissing: id. m. p. 24), 3464 (Bissing: id. m. p. 26 k), 3465 (Bissing: id. m. p. 27), 3466 (Bissing: id. m. p. 28 k), 3467 (Bissing: id. m. p 29 k), 3547 (B i ssing: id. m. p. 58, Taf. I.) Ld. még Bissing: id. m. XII. 9 Egv ilven típusú példány állítólag geometrikus bronzszobrokkal együtt került elő. (Pen die bury, J. D. S.: Aegyptiaca. 1930. p. 92. Pl. III. A mi darabunknál természetesen ilyen korai datálás nem jöhet szóba. 10 Sajnos, a feliratnélküliség sem döntő kritérium, hiszen a Bissing több feliratos szitulát is a görög—római korra datál. G. Farina egy — a budapesti darabhoz hasonló — szitulát szintén a Ptolemaios korra tesz. (Il R. Museo di Antichitá di Torino. Sezione Egizia. Roma, 1938. 63.) Ld. még pl. Van de Walle stb. : Les Antiquités du Musée de Mariemont. Bruxelles, 1952. Pl. 17 (E. 144) és p. 56 f.