Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

GARAS KLÁRA: Memling Kálvária-oltára

MEMLING KÁLVÁRIA-OLTÁRA A Szépművészeti Múzeum Memlingnek tulajdonított szárnyasoltárával kapcsolatban, úgy érezzük, számos eddig tisztázatlan kérdés és probléma vár behatóbb vizsgálatra. A kisméretű triptichon középső része a Kálvária ábrázolásával (Ltsz. 124, 56x63) 1836-ban Pyrker János érsek hagyatékaként került a Múzeumba. A két hozzátartozó szárnyat (Ltsz. 6707. 57,8x27,8, 58,2x27.4), a Keresztvitel és Feltámadás (a külső oldalon az Angyali üdvözlet) képét az 1932. évi velencei egyezmény alapján a bécsi egykori udvari gyűjteményből adták át (13—15. kép).

1 A művészeti irodalomban a kép régtől fogva szerepel ; általában mint Memling 1491. évi nagy lübecki oltárának változatát tartják számon. Mesteréről, kvalitásáról azonban eltérőek a vélemények. E. Bodenhausen szerint semmiképpen sem Memling műve s a lübecki oltárnál későbbi, M. Friedländer a lübecki oltár után készült szabad másolatnak tartja, P. Fierens a mester sajátkezű kicsinyített replikáját látja benne. F. Dülberg úgy gondolja, hogy Memling műve, de a lübecki oltárnál korábbi, G. F. Hoogewerf viszont a Borbála-legenda mesterének oeuvre-jébe sorolja. Ujabban W. Schöne is, L. Baldass is Memling műveként említi, az 1939. évi brüggei Memling-kiállításon mint a lübecki oltár szabad másolata szerepelt.

2 A budapesti passió-oltárral kapcsolatos kételyeket, ellentmondásokat tisztázni tudjuk, ha gondosan egybevetjük nem csupán a lübecki oltárral, hanem az újabban Haarlemben felmerült, Gerard Dávidnak tulajdonított változattal is. A lübecki székesegyház Mária-kápolnájának szárnyasoltára Memling hiteles alkotása (16. kép). Heinrich Greverade lübecki bankár készíttette Brüggében, a felirat szerint 1491-ben (felállították 1504-ben). Középrésze a Kálváriát (205x150), szárnyai a Keresztvitelt és a Feltámadást (205 x 75), illetve kívülről Ker. Szt. Jánost, Szt. Balázst, Egyedet, Jeromost, valamint az Angyali üdvözletet ábrázolják. A hasonlóság a lübecki és a budapesti Kálvária elrendezése, típusai közöt'j kétségtelenül szembetűnő, sokkal több azonban az eltérés, hogysem valóban másolatról beszélhetnénk. A magas állóformátumú lübecki Kálvária zsúfoltabb, meredekebb felépítésű, mint a fekvő téglalap alakú budapesti. A tájképi háttér és városlátkép előtt magasan a kép széléig emelkedő három kereszt Krisztus és a két lator alakjával nagyjában azonos mindkét ábrázoláson, csupán a jobboldali lator keresztjét fordította — helyszűkében — befelé a festő a lübecki Kálvárián. A kereszt köré 1 Pigler A. : A Régi Képtár katalógusa. Bp., 1954. 358. A középső kép előbb Vay Imre kecskéi gyűjteményében volt, a két szárnykép a Geistliche Schatzkammerből került a bécsi császári képtárba (Katalog der Gemäldegalerie des allerhöchsten Kaiserhauses. Wien, 1907. No. 639.). 2 Bodenhausen, E. : Gerard David und seine Schule. München, 1905. 109. — Friedländer, M. J. : Alt-Niederländische Malerei. Berlin, 1928. VI. 114. — Fierens, P. : Histoire de la peinture flamande. Paris, 1929. 72. — Dülberg, F. : Niederländische Malerei der Spätgotik und Renaissance, Potsdam, 1929.124. - Hoogew e r f, G. F. : De Noord Nederlandsche Schilderkunst. Hága, 1936. I. 486. —Schöne, W. : Dieric Bouts und seine Schule. Berlin, 1938. 105, 174. — Baldass, L. : Hans Memling. Wien, 1942. 49. Memling Tentoontstelling. Catalogue. Brugge, 1939. No. 3.