Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)
PATAKY DÉNES: Bogdány Jakab gouache festménye
és Michelangelo di Campicloglio, a németalföldi Theodor Netscher, Peter Casteels, Leendert Knyff, Simon Vereist és a korábban Bécsben is működött Herman Vereist között Bogdány kitűnően megállta a helyét s a melléknevén Hungarian-nak nevezett festő a királyi pár mellett számos előkelő megrendelő, így többek közt Edward Harley, Oxford II. earlje és George Churchill tengernagy részére dolgozott. 1724ben halt meg Londonban. A most a Szépművészeti Múzeum részére megvásárolt gouache festménye a rá legjellemzőbb madárképek közül való. Baromfi csendéletet ábrázol két galambbal, tyúkkal, pávával, alvó kacsával, két tarka és egy fehér lúddal egy majorudvar szélén. A képmezőt balról egy épület sarka és szalmarakás, jobbról pedig egy nádas határolja. A kompozíción egy oszlopfő töredékén álló, a kép baloldali harmadában elhelyezett páva alakja uralkodik. A lap színezése világos, barnás tónusú, melyből a páva nyakának és mellének sötétkék színe és a libák fehér tollazata emelkedik ki. Jelzése, a ,,J. B." monogram a jobb alsó sarokban látható. A mű keletkezése, a festményekkel egybevetve, a kompozíció áttekinthetősége, a világos színek, a sima, kissé rajzos festésmód és az ábrázolás plaszticitása alapján, szemben korábbi képeinek tömöttebb komponálásával, sötétebb színeivel és oldottabb formaadásával, az 1710-es évek elejére tehető. Festményei közül az ugyanez időben készült „Két páva" című, egykor a Káldi-gyűjteményben volt képéhez áll a legközelebb (24. kép). 3 A lap származása ismeretlen, először 1949-ben bukkant fel a pesti műkereskedelemben. Bogdány művészete, melynek a most ismertetett lap előkelő képviselője, a holland kismesterekhez hasonlóan tematikailag szűk térre specializálódott, de műfajának, a csendéletnek és a madárábrázolásnak korlátai közt, nagy mesterségbeli tudása méltán szerzett számára máig is élő hírnevet. PATAKY DÉNES 3 Közölve: Pigler A. : id. m. LH. tábla.