Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

GARAS KLÁRA: Memling Kálvária-oltára

alföldi képek közt kell keresnünk azt a feltehetően Rogier van der Weydenre visszanyúló kompozíciót is, amely számos jelből következtetve Memling Kálvária-oltárának is kiindulásaként szolgált. A British Museumban fennmaradt egy XV. századi tollrajz, különböző, a Kálvária-jelenethez tartozó csoportokkal, alakokkal.

13 Alapon szervetlenül, zsúfoltan egymás mellé sorakoztatva helyezkednek el az alakok, nyilvánvalóan kirajzolva valamely nagyobb és teljesebb összefüggésből. A rajz számos motívuma kisebb-nagyobb változtatásokkal a lübecki és budapest—haarlemi Kálvárián is szerepel, pl. a felmutató kapitány és lova az utóbbin, Mária és János a lübeckin, a kezét tördelő Magdolna mindkettőn. A rajzon azonban az előadásmód szigorúbb, a viselet régiesebb, a típusok (pl. a siratok csoportja és Magdolna) Rogier van der Weydenre jellemzőek. Számos XV. századi német és németalföldi Kálvária ábrázoláson találkozunk még olyan közös, ismételten visszatérő motívummal, mely azt mutatja, hogy létezett egy nagyhatású, széles körben ismert mintakép. A két kezét felemelő, profilban ábrázolt, térdeplő Magdolna pl. szerepel egy 1491-ből datált Kálváriaképen (München Bayer. Mus., Wasserburgból), egy XV. századi tollrajzon (Frankfurt), stb.

14 Az utóbbinak néhány részlete (a balszélen hátul kezét tördelő nő, a Máriát fogó asszony és János) viszont egy ugyancsak Rogierre visszanyúló Levétel a keresztről képen ismétlődik. A meglepő egyezések, motívumkölcsönzések Rogier van der Weydennek egy feltételezhető, elveszett Kálváriaképéhez vezetnek vissza.

15 Erről a Kálvária-képről készülhetett a londoni rajz, — a stílussajátságokból ítélve Memling munkája,

16 Memling, úgy látszik, itt is, mint annyi más esetben (Beaune, Danzig, München-Madrid, stb.) a Rogier által megfogalmazott kompozíciókhoz igazodott, a megfigyelt részleteket, szerkezeti elemeket azután felhasználta a lübecki Kálvárián és a budapesti—haarlemi kép elveszett eredetijén is. GARAS KLÁRA 13 P o p h a m, A. E. : Catalogue of drawings of dutch and flemish artists. British Museum. London, 1932. 33. Valószínűleg Memling rajza, esetleg kópia egy elveszett képről. — A régies viselettel kapcsolatban, a Máriát fogó nő húzott ruhadereka és hajtogatott fejkendője a 40-es évekre jellemző, lásd Rogier Sírbatétel után Paris Louvre rajz, stb. 14 Stift und Feder, Frankfurt, 1926. No. 17, a képeket közli Schöne: id. m. 75 a, c és 76 a, b táblán. 15 Winkler, F.: Der Meister von Flémalle und Rogier van der Weyden. Strassburg. 1913. XVIII. tábla No. 49. Ugyanennek a kompozíciónak jobboldali felét egy XV. századi Nürnbergben fennmaradt rajz örökíti meg. (Winkler: id. m. XVllI. t.) 16 Feltűnően gyakran szerepel a sokalakos, mozgalmas Kálvária-ábrázolás a XV. századi nyugatnémet, wesztfáliai festészetben. A Memlingi Kálváriákkal s az esetleges egykori Rogier van der Weyden-félével rokon motívum ezeken, hogy a kereszt mellett balra álló Longinus és a fiatal, legtöbbször háttal forduló lovas közösen fogják a lándzsát. Hasonló elrendezésben szerepelnek a kockázó katonák is. (Stange, A. : Deutsche Malerei der Gotik. Berlin, 1954. VI. 51, 63 — 64, 65 — 66 stb.)