Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

GARAS KLÁRA: Maulbertsch ismeretlen művei a Szépművészeti Múzeumban

ban feltűnő Mária jelenésére. Jobbra a háttérben kőtalapzat urnával, elöl a máiismert s ismertetett bogáncs, Maulbertsch fiatalkori névjele. A felső félköríves záródásból következtetve a kép oltárvázlatnak készült. A grisaille nem ritka Maulbertsch oeuvrejében. Evvel az eljárással készült pl. a gráci Szt. Háromság trinitárius szentekkel vázlat — mely stílusban s időben is közel áll a mi képünkhöz, — a bécsi Barockmuseum Xav. Szt. Ferenc és Loyolai Szt. Ignác vázlata (a komáromi elpusztult mennyezetképhez) stb.

8 Képünk kevés eszközzel megfogott, páratlanul könnyed, bravúros alkotás. A kompozíció uralkodó tényezője a fény, a drámai megvilágítás, mely hatásosan emeli ki a sejtelmes homályból az alakokat s vezeti a tekintetet a korai Maulbertsch művekre jellemző spirálvonalban fel a magasba. Stílusban, korban a grisaille vázlatot a Szt. Pál oltár s a vele rokon korai művek mellé sorolhatjuk. A lépcsős elrendezés, kiemelt középtér, az arányok, a túl nagy végtagok a Szt. Pál oltárral kapcsolatban már vázolt jellegzetes korai stílusjegyek. A térdelő öreg feje erősen emlékeztet Szt. Pál fejére, a szent nő szív alakú arca, a lecsukott, mélyárnyékú szemhéjjal a kolozsvári Madonna arcára, a kezek rajza pl. a Nárcisszuszra vagy a nürnbergi Dávidra stb. Természetesen a vázlat oldottabb, festőibb, merészebb, mint a kivitelezett olajoltárkép s így érettebbnek is látszik. Maulbertsch műveinek vizsgálatánál azonban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy egyazon időben is gyakran eltérő a könnyedón odavetett vázlatok s a gondosan kivitelezett oltárképek stílusa, mások a freskók, s mások a táblaképek sajátságai.

10 A különbségek a hitelesen datálható különböző kategóriájú műveket vizsgálva meglepően nagyok. Éppen ezért a Maulbertsch-oeuvre időbeli sorrendjének helyes megállapításához, az egyes művek pontos kormeghatározásához leginkább akkor juthatunk, ha azonos fajtájú, műfajú műveket hasonlítunk össze s a megbízhatóan datált művekből indulunk ki. Ezen az alapon, a bécsi piarista templom oltáraihoz készült 1755—56. évi vázlatokkal (Mária eljegyzése, Calasanci Szt. József) való összevetésből arra következtethetünk, hogy a tömegesebb, kevésbé mozgalmas, egyöntetűbb ecsetkezelésű budapesti grisaille vázlat korábbi eredetű s miként a Szt. Pál oltár is, az 1750-es évek elején keletkezett. A Szépművészeti Múzeum harmadik, eddig nem ismertetett Maulbertschképe egy Szt. József halálát ábrázoló nagyméretű oltárkép, mely a nagytétényi plébániatemplomból (Dáni Géza tulajdonából) került hozzánk (38. kép). A képen a lépcsősen emelkedő szoba közepén balról jobbra húzódó diagonálban ágy helyezkedik el, rajta a felkönyöklő, ég felé tekintő, haldokló szent. Jobbra mellette magábamélyedve, szelíden meghajtott fejjel, összekulcsolt kézzel Mária áll, balról, sötét árnyékból kibontakozva Krisztus tűnik fel profilban, áldásra emelt kézzel. Fönt a magasban, a záródás félkörívű karéjában a fényes homlokú Atyaisten lebeg angyalok kíséretében. Maulbertsch ezt a témát, Szt. József halálát többször is megfestette. A bécsi karmeliták templomát, a nikolsburgi piarista templomot, a preraui plébániatemplom mellékoltárát díszítette egy-egy Szt. József halálát ábrázoló festmény.

11 9 Maulbertsch grisaille vázlatainak egy része metszet-előkészítésre szolgált, így a Krisztus és a kaparneumi kapitány Nürnberg Germ. Mus. No. 1089, a „Maximus in Sanctis . . ." megjelölésű vázlat, Nürnberg Germ. Mus. No. 1173 stb. 10 Szembetűnő ez, ha például az ebenfurti oltárképet az ugyancsak 1754-ben Ebenfurtban festett Diana és Akteon mennyezetképpel hasonlítjuk össze, vagy a piarista templom oltárképeihez készült vázlatokat az egy-két évvel későbbi heiligenkreuzgutenbrunni freskókkal vetjük egybe. 11 Maulbertschnek a karmeliták bécsi templomába (Laimgruben) festett Szt. József halála oltárképét már az Allergnädigst. Priv. Anzeigen is említi 1771-ben (91.) A kompozíció nagyjában hasonló a nagytétényihez. Ugyanennek egy további megoldása Maulbertsch metszetében is fennmaradt. A nikolsburgi piaristatemplom Szt. József halála oltárképét egy 1910. évi leírás igen rossz állapotban levőnek említi. Mitteilungen