Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

BALOGH JOLÁN: Árpádkori szobrokról. II. A szentkirályi lunetta

ban említik Szent István királynak szentelt templomát,

33 noha a dombormű tanúsága szerint körülbelül száz évvel korábban épült. A Vas megyei birtok-megoszlásból még leginkább a Ják nemzetségre lehetne gondolni, mint donátorra ; ennek birtokai Monyorókerék és Sárvár, illetve Jakfa között terültek el és a Gyöngyös patak mentén is voltak földjeik (Gyöngyöstő), tehát abban a folyóvölgyben, ahol Szentkirály is épült. Ez a feltevés annál is inkább valószínűnek látszik, mert a Ják nemzetség a jáki meg a pornói apátságok alapításával amúgy is kitűnt a mecénáskodás terén.

34 A személyek tehát ismeretlenek, de gondolkozásuk kifejeződik a lunettában, melynek témáját kétségtelenül ők határozták meg és ők választották ki hozzá a megfelelő mestert. A jelentős donátoroknak és a kiváló mesternek az összetalákozása pedig egészen rendkívüli művet, az Árpád-kor utolsó szakaszának legkiemelkedőbb szobrászi alkotását hozta létre a szentkirályi lunettában. BALOGH JOLÁN 33 C s á n k i D. : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894. 797-798. Györffy György készülő nagy munkájának (Magyarország történeti földrajza az Árpádok korában) hatalmas cédula-anyagában sem találtam adatot Szentkirályra, A gazdag forrás-anyagot Györffy szíves engedélyével nézhettem át, amelyet ez alkalommal is hálásan köszönök. 34 Vö. Karácsonyi: II. 1901. 244—264.; W e r t n e r : II. 62—73.